Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György: A Mohács előtti magyar törvények kritikai kiadásáról / 45–49. o.

octavas fieri procurentur* Ezt a szöveget már Döry Ferenc állapította meg az eredeti alapján. A 15. napra való idézés azonban nem kevesebbet árul el, mint azt hogy a Mátyás kori központosítást,, a feudális anarchia elleni küzdelem egyik nem titolsó eszközét a rövid idézést már Zsigmond uralkodásának első évtizedében megpróbálták megvalósítani: Elekes Lajos az 4443 i törökellenes hadjárat előkészítésével kapcsolatban szépen leírta, hogy az ország belső megerősödése, a hatalmaskodók megfékezése a háború megindításanak feltétele volU (Hunyadi Bp, 1952, 219 220,) Mennyivel meggyőzőbb lett volna azonban érvelése, ha ezt az összes függést a kiadatlan 1443 i decretumból idézheti, mely a maga szavai szerint Hunyadi és Újlaki erdélyi vajdák kezdeményezésére jött létre ! (Tartalmát h Mályusz Elemér ;' A magyar rendi állam Hunyadi korában, Századok 1957, 83 84,) Mályusz Elemér nagyszabású tanulmányában elmarasztalja Hunyadit abban, hogy nem építette ki kormányzói bíróságát, holott az 1446; 15, te. szerint «a főurak nem idegenkedtek attól, hogy a három kúriai főbírónál nagyobb igazságszolgáltatási hatáskört biztosítsanak számárai (lm. Századok 1957, 593,) Az idézett te, összeíügg a 9* cikkel, mely a kormányzó mellé a nyolcadok idejére 12, egyéb ként pedig 4 tagú tanácsot rendet Ennek a cikknek Kovachich József Miklósnál (Sylloge 112.) kiadott szövege azonban hibás, Döry Ferenc másolataiból kitűnik, hogy a kormányzó tanácsával nem itélkez hetett a nyolcadokon kívül, csak <querelas et necessitates audiet regnicolarum, quorumque consflio eisdem faciet relacionem,» A 15, cikkben ugyancsak nem ítélkezésre jogosítják fel, hanem «facere relacionem et expedicionem in occurrentibus causis*, tehát hogy parancsot adjon birói mandátum kiadására és azt kibocsássa (relatio, expeditio). Ezt de korántsem a kormányzó ítéletét helyesbithették az ország nagybirái, amint a király törvénytelen birói parancsait is mellőzhették (példái Zs., 0, t 2083, 3973,, sz,-, idézi Mályusz Lm, 593. az 596„ jegyzetben). A kormányzó tehát egymaga vagy négyes tanácsával csak audientia, panaszfelvevő hely szerepét láthatta el, ítélkeznie pedig (praesentia) a személyes jelenlétet folytató országtanáccsai együtt lehetett így segit bennünket a törvényszöveg eredetije és segítene kritikai kiadása a helyes következtetés levonásában: Hunyadi az igazságszolgáltatás terén is mindent megtett amire a törvény értelmében módja volt 11. A történetírás és oktatás követelményeinek megfelelő, teljes, pontos és hiteles törvénykiadvány relé Döry Ferenc, az Országos Levéltár tisztviselője, majd igazgatója tette meg az első lépéseket Gyűjtő és feldolgozó munkája közel félévszázadra terjedt kt Az ország első levéltárának anyagát közvetlenül használhatta, de íelkutatta a decretumok érdekében a vidéki levéltárakat is, és lehetőség szerint beszerezte a kiadatlanok fényképmásolatát Közismert alapossága, lelkesedése és szorgalma kétségtelenné teszt hogy törvénygyűjteménye a legteljesebb azok közül, melyeket magyar kutató va laha is megteremtett Döry Ferenc évtizedekig egyedül dolgozott de az 1950 es évek elején munkatársul csatlakozott hozzá Szilágyi Loránd, majd a jelen sorok irója. Döry 1953. június 24 i levelében így irja le eredeti elképzelését és a Szilágyival való kapcsolat létrejöttét •Nekem eredetileg csak az volt a célom, hogy a külföldi Monumenták mintájára a magyar középkori törvények kritikai szövegkiadását készítsem elő. Magyar fordításra és a lectio variánsok közlésén és a szöveg megállapítására szolgáló jegyzeteken kivül tárgyi magyarázatokra nem gondoltam, Az egyes törvényekhez csatolt rövid bevezetésekben is csupán a források megjelölésére és, ha szükséges volt a törvények keltének meghatározására szoriü<o.3j&t$,'A fordítás és jegyzetezés gondolata csak akkor merült fel, amikor Szilágyi Loránd anélkül, hó^y. az én már kész munkámról tudott volna, indítványt tett a középkori, elsősorban az Árpádkori magyar törvényeknek fordítással és jegyzetekkel ellátott kiadására § s midőn utóbb vele érintkezésbe kerültem, felajánlotta a collaborálást Ekkor hozzáfogtam a fordításhoz., ,» Mi sem jellemzi jobban Döry Ferenc egyéniségét mint az, hogy az 1526 előtti összes decretumok magyarra fordítását zombat majd aparhanti remeteségében, életének nyolcadik évtizedében el is készítette. Mivel Döry és Szilágyi nem tudtak megállapodni a szövegközlés módja tekintetében (alap szöveg vagy kritikailag kialakított szöveg), és az utóbbinak az egyetemi oktatás számára amúgy is 47