Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - A levéltári segédletkészítés kérdései: Sashegyi Oszkár referátuma / 18–24. o.
sebb tárgyi egységek folioszámainak feltüntetését is helyesnek tartaná. Van, aki a raktári jegyzékek beköttetését tartaná jónak, még a le nem zárt anyagról készültekét is. Egyik javaslattevő szerint a beszállításra éreti, de helyhiány miatt be nem szállított iratokról is el kellene készíteni. Többen szólnak a raélyszintü segédletek, iratjegyzékek, darablajstromok fontosságáról is, a megőrzés szempontjából, Egyik hozzászóló szerint a raktári Jegyzéket helyenként iratjegyzékké kellene bővíteni Van, aki azt állítja, hogy csak az egyedi darabokhoz készült segédletek kielégitöek: a darablajstrom, regeszta, darabjegyzék, főképp, ha az feltünteti az irat épségére, terjedelmére vonatkozó adatokat is, Többen hangsúlyozzák, hogy teljesen kielégítő megoldás csak az volna, ha minden csomó le volna fóliáivá. Ez rendezéssel kapcsolatos leszámozási kérdés, a Jelenlegi viszonyok mellett csak néhány kivételes megőrzést igénylő iratcsoportnál lehetne végrehajtani. Végül van. aki rámutat arra. hogy az egykorú ügyvjteli segédkönyvek, az iktató és mutatókönyvek Jól használhatók a biztonságos megőrzés szempontjából. II. A második kérdés így hangzott; Mi a véleménye a levéltárakban eddig készült, készülő és publikált segédletekről a kutatás elősegítése, a dokumentáció szempontjából? A vélemények ebben a tekintetben is megoszlanak. Vannak, akik eddigi segédleteinket Jóknak, használhatóknak, megíelelőeknek, a publikáltakat mintaszerűeknek tartják. Mások szerint kiadott és kiadatlan segédleteink mai formái nem tudják a kutatás érdekeit kielégíteni. Egyik hozzászóló szerint az eddigi segédletek a kutatás és dokumentáció célját még kevésbé közelitik meg, mint a megőrzését Még a gyakorlott kutatót sem nagyon segitik munkájában, csak egyes esetekben könnyítik meg a kutatást, mig az esetek többségében különösen a kezdő kutatók tanácstalanul állnak a tekintetben, hol találhatnának témájukhoz legtöbb iratanyagot, Másik vélemény szerint olyan levéltár, amely csak fondjegyzékkel és alapleltárral rendelkezik (legtöbb területi levéltárunk ilyen) a kutatók útbaigazítását csak a levéltári dolgozók anyagismeretének igénybevételével tudja ellátni. Ván. aki a hivataltörténeti és hivatalszervezeti problémák ismertetésének hiányát hozza fel. A kutatók az eddig kiadott segédletek alapján nem tudnak tájékozódni a hivatali funkciók lényegéről (kivétel ez alól az 1848/49-1 minisztérium levéltára). A hozzászóló véleménye szerint az eddig alkalmazott segédletformák merev szétválasztása gátolta a levéltári nyilvántartások egybefonódását. s ez okozta, hogy a kutató segédleteink közül legfeljebb a repertóriumot tudja használni, igényeit ez elégíti ki némileg. Más éppen azt kifogásolja, hogy eddigi segédleteink inkább csak hivataltörténeti adatokat tartalmaznak, tematikai utalásokat viszont csak kis mértékben. A kutató e vélemény szerint tisztában van a hivataltörténeti adatokkal, a segédletből inlcább azt akarja megtudni, hogy az egyes levéltárakban milyen tematikai adatokat fog találni. Egyik hozzászóló (kissé homályos módon) azt állítja, hogy edd4g közreadott segédleteink a dokumentációt jól, a kutatást ellenben különböző mértékben szolgálják, színvonaluktól függően. Másik hozzászóló viszont ugy véli* hogy segédleteink inkább a kutatást segitik. mint a dokumentációt. Végül az egyik hozzászóló általánosságban annyit mond. hogy a publikált segédletek kevesebbet nyújtanak, mint ami tőlük elvárható. E kérdésre egy vidéki kutató részéről is érkezett, válasz. Szerinte az eddigi segédletek csak általános tájékoztatást adnak, inkább az iratok külső Jellegzetességéről, de nem ismertetik azt a tényt, hogy milyen adatok találhatók valamely szerv levéltárában, pl. azt/milyen ügyekkel foglalkozott a főispán -1914 előtt, s hogyan módosult feladata később. A kutató tehát a közigazgatástörténeti irodalmat hiányolja. Ami már most konkréten az egyes segédletfajtákat illeti, a fondjegyzék ellen nem merült fel észrevétel. A hozzászólók elismerik, hogy igen nagy szükségletet elégit ki. s elkészülte lehetőséget nyújt egy témának több levéltárban történő áttekintésére. Van. aki azt kívánja, hogy a fondjegyzék és íondkartoték rendszeres vezetése kötelezővé tétessék. Az alap lel tárak megítélése a tájékoztatást illetően is eltérő. Van. aki szerint az alapleltár szolgálja legjobban a kutatást, más ugy véli, hogy a kutatás igényeinek kielégítésére elegendőnek bizonyult, ismét más azon a véleményen van. hogy kevés a Jó alapleltár, de azok használhatók. Egyik vélemény szerint különösen azok a használhatók, amelyek nem ragaszkodtak szigorúan az előírásokhoz és tárgyroyatuk bővebb, részletesebb. Ezek a kutatókat is kielégítik, mások viszont a 20