Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - A levéltári segédletkészítés kérdései: részletek az ankét kérdőívekre érkezett válaszokból / 4–18. o.

használatra is) a repertórium (vagy az Ember Győző által helyesen elnevezett raktárjegyzék II.). Végezetül egy útmutató szüksége is, fennáll, amely az egész levéltárról és azon belül minden állagról elmondja az általános levéltár- és irattörténeti, valamint hivataltőrténeti adatokat ad 4. Amikor többszőri elolvasás után letettem Ember Győző könyvét, valahogy nem a megnyugvás érzése kelt bennem hogy sok évi zűrzavar és terminológiai bizonytalankodás után végre a levéltári segédletek dolgában lesz egységes a magyar levéltári szemlélet Inkább az volt az érzésem, hogy Ember Győző csak regisztrálni kívánja az összes elképzelhető, külföldön és sok esetben nálunk is már meglévő segédletüpusokat, de az olvasóra bízza a döntést, hogy melyiket választja magának, Ez a regisztráló jelleg - alapossága miatt elismerést és egyben hiányérze tet keltett bennem. Mert épp ebből a célkitűzésből folyik, hogy nem mutat előre az egyszerűsödés és a levéltári terminológia kristálytisztává tétele irányában, hanem minden erejét latbaveti, hogy a sokszor szerinte is alig elkülöníthető, fll. megkülönböztethető az a r Jelzetek alatt felsorolt segédletfajták egyike-másika között valami különbséget találjon, Az is nyilvánvaló alapelv, hogy minden segédletet azon a fokon kell elkészíteni, amely fokig az iratanyag rendezett Érthetetlen számomra az a következetesség, melyet Ember Győző kifejt ugyanezen elv lerögzitése dacára is * amellett hogy azért elméletileg bármiféle segédlet elkészíthető bármikor mindenféle rendezettségi állapotban lévő anyagról Igaz, hogy hozzáteszi, hogy ennek ellenére nem célszerű a rendezettségi foknál mélyebb szintű segédletek készítése. Szerintem a segédletek nem elvi megállapítások és elméleti tételek igazolása végett, hanem a gyakorlat szám ára készülnek* ügy gondolom, hogy nem a sokféleség, hanem az egyszerűség irányában haladólag kell összefoglalnunk a magyar levéltárügy égető igényét - a segédletkészítést - illető véleményünket és elgondolásunkat Meg kellene állapodnunk abban a három-négy rajta segédletben, amely egységesen meghatározott formában és tartalomban kielégít minden, igényt, amely a levéltári munkával kapcsolatban elénk méred. Ezeket a tiszta és össze nem cserélhető ismérvek alapján le kellene irnunk szabályzatban és ezek elkészítésére vetnünk beiö'szes erőinket Vitái Józsel: 3o Nagy általánosságban - különösen a vidéki levéltárak esetében - eleget teszünk a követelményeknek, ha minden rendezett anyagról alapleltárraU raktári jegyzékkel (csomójegyzékkel) ille tőleg repertóriummal rendelkezünk,, A raktári jegyzékek, repertóriumok azonban legyenek a lehetőség szerint a legrészletesebbek. Nem tudok szabadulni attól,a gondolattól, hogy a fenti célból lehetőleg csak egyféle segédletet készítsünk, ami azonban az összes kívánalmakat kielégítse. Talán mégis készülhetnének olyan alapleltárak, melyek a raktári Jegyzékeket repertóriumokat is magukban foglalják. Az áttekinthetőség rovására megy, ha azonos qéllal többféle segédleteket, vagy eseüeg ezeknek egész sorát gyárüuk„ Megfelelő szempontok és a formai kérdések kialakulása után készítsünk a tudományos kutatás szempontjából elsőrendű fontossággal biró íondjainkról leiróleltárakat de csak ezekről, Nincs értelme szerintem annak, hogy pár évüzedig visszamenő időhatárral biró községi, vállalati, szövetkezeti stb. anyagról leiróleltárakat készítsünk. Vellmannlmre: :j I, f -i, A fond- ill„. állagjegyzéket kiindulásul hasznos és fontos segédletnek tartom, Valamennyi levéltárunkról készítve jó első áttekintést nyújt azok levéltári anyagáról, s ezenfelül nem egy levéltá runk kezelőit ez ébreszti rá nemcsak arra. hogy mi van a keze alatt (ha a rondjegyzék teljes), hanem annak provenlenciájára, összefüggéseire, helyes tagolódására is. A raktári jegyzék ugyanié