Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - A levéltári segédletkészítés kérdései: részletek az ankét kérdőívekre érkezett válaszokból / 4–18. o.

4. Ember Győző munkája megfelelő alap lehet a tervezett levéltári útmutató segédletekről szóló fejezetének elkészítéséhez. Ott azonban véleményem szerint nem kellene egészeri küíöri tárgyalni az irattári segédleteket, hiszen műfajilag túlnyomó részben azonosak a levéltáriakkali kettejük funkciója ugyancsak azonossá vált Eszerint egészen elkülönített meghatározásuk, ismertetésük fölösleges volna, Az-ügyviteli segédletekről már nem lehet ugyanezt elmondani. De ugy gondolom, közöttük ismét csak élesen meg kellene különböztetni azokat amelyek funkcionálisan levéltári segédletekké váltak (az iktató könyvek pl. sokszor az anyag egyedüli s igen Jó segédleteivé)* azoktól, amelyeket csak kivételes esetekben lehet levéltári segédletek helyett használni s amelyeknek a segédletek kőzött való megemlítése alig indokolható valamivel (ülésjegyzőkönyvek. 4 Ük Nem volna teljesen mellőzendő a segédletfejezetben a genetikus szempont sem: nem «a hazai és külföldi levéltári segédletkészítés történeti fejlődésének* teljes ismertetésére gondolunk itt (30. 1.), hanem csupán tájékoztatóra, amely megmondja, hogy a főbb segédletilpusokat mikor, milyen szükséglétek hívták életre, Ez, a puszta kategorizálást élénkítve, dinamikusabbá is tenné a szövegét M attio ni Józ s e f

: 3, Az alapleltárak tudomásom szerint levéltáraink közül csalk néhányban kerültek kiadásra. A továbbiak elkészíttetése - mivel a kettős célt (őrzés, tájékoztatás) együttesen is Jól szolgálják nagyon indokolt A még el nem készülteknél kiegészítésnek tartom hivatal- és müködéstörténet rövid összefoglaló kifejtésével, illetve a tárgyrovat megfelelő bővítésével. A biztonságos őrzés szempontjából esomójegyzékek elkészítését tartom szükségesnek. 4, A levéltári anyag fontossága, sajátossága, levéltári rendszere alapján kell eldönteni, hogy milyen szintű segédletet készítsünk, Nagy István: Ember Győző tanulmányával kapcsolatban a segédletkészítésre vonatkozólag a következő néhány megjegyzésem van: ^ Nézetem szerint a segédletek fajtáinak felsorolása és Jellemzése a legmagasabb szinttől a legmélyebbig haladva kissé formális Jellegű, fiz a módszer nem domborítja ki eléggé az egyes segédlétfajták rendeltetését célját és értékét a levéltári munkában. Értem ezen azt hogy pl. a fondjegyzék és az ismertetőleltár között nemcsak az az alapvető különbség, hogy az egyik fond szintű, a másik állagszintü segédlet hanem igen nagy különbség van a két segédlet részletessége és a kutatás szempontjából való haszna tekintetében is. Az a jellemzés, amit a tanulmány a segédletekről általában mond (a segédletek tartalmi és formai kérdését a segédletek osztályozása) kitér ugyan ezekre a kérdésekre is, de itt is inkább formai és statikus szempontból, s nem köti ezt az egyes segédletfajtákhoz, Feleslegesnek tartom a tanulmány által felsorolt segédletfajták mindegyikének elkészítését egy bizonyos levéltári anyag eseté ben, Felmerülhet az a kérdés, hogy niért kell pl. egy anyaghoz alapleltárt és levéltári útmutatót is készíteni y amikor a két segédlet kb, hasonló adatokat tartalmaz, vagy minek kell egy anyaghoz alapleltárt ismertetőleltárt és repertóriumot is készitent Olivaj Ferenc: ,' \, A levéltári anyag biztonságos őrizetét szolgáló segédletek közül a raktári Jegyzéket (csomójegyzék) tartom annak a segédletnek, amelyek elkészítése kívánatos valamennyi levéltár^ -22