Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - A levéltári segédletkészítés kérdései: részletek az ankét kérdőívekre érkezett válaszokból / 4–18. o.
A «LevéItári leltárak* sorozat kötetei minden tekintetben kielégítők., ilyen kötetek további publi kálását központi feladatnak kellene tekinteni A fondjegyzék (állagjegyzék) tudomásom szerint elkészült Ahol a fondkartoték (állagkartoték) nem készült el, elkészítendő. Mindkét segédlet rendszeresen vezetendő,, 3, Szerintem az erőket arra kellene koncentrálni, hogy a tárgyilag valamelyest is csoportost tott teljes iratanyagról repertórium vagy «Festetics -leltár> szerű segédlet készüljön és kerüljön pub likálásra, A tárgyUag nem csoportosított iratanyagról (sorozatokról) pedig csomójegyzékeket kellene készíteni házi használatra* Ez a megoldás őrzési és dokumentációs szempontból egyaránt megfelelő szinvonalat tudna biztosítani Ezután elemi erővel merül fel a sorozati rendszerben kezelt iratanyag kérdéseo Nézetem szerint itt a soron következő feladat a tárgyi csoportokba való rendezés, aní a későbbi repertóriumi munka alapját hivatott biztosítani 4, Az Ember Győző tanulmányában definiált segédletíajtákat 2 csoportra kellene osztani Az egyikbe kerülnének azok a segédletek, amelyeket minden levéltárnak minden anyagáról el kellene ké szitenl Ezek volnának : fondjegyzék, íondkartoték (111. állagjegyzék és állagkartoték), alaplel&r, rak tári jegyzék - tárgyi csoportositásu anyag esetében konsnsktussal kombinálvao - A másik csoportba kerülnének az összes többi segédletek, amelyek az iratanyag természete, értéke, a vele kapcsolat ban megnyilvánuló érdeklődés stb.. stb„ figyelembevételével számtalan félék lehetnek. A Levéltári Osztálynak elő kellene irnia ezeket az általánosan kötelező segédletekel amelyek természetesen lehetnek eltérőek az Ember Győz* tanulmányában definiált segédletektől Mint már a 2. pontnál említettem, teljesen fölöslegesnek tartom, hogy a levéltári útmutató ál talánosan (minden levéltári anyagra vonatkozóan) elkészítendő segédlet legyen. Helytelen volna* hogy továbbra is csak fond vagy állagszinten adjunk tájékoztatási miként az alapleltár. Az útmutató által szolgáltatott többletadatok nem dokumentációs értékűek, külső érdeklődésre tehát nem tartanak számot, nem növeli az iratanyag őrzésének biztonságát sem, tehát elkészítése nem indokolt, amel lett rengeteg energiát igényelne. D e g r é Alaj os: A segédletkészítést az iratrendezéssel szorosan összetartozó munkának tartom. Hogy az egyes levéltárak milyen segédleteket készítenek, azt saját rendezettségi fokuk, és az alapieltárak, durva csomójegyzékek elkészültének mértéke szabja meg, Általában mélyebb szintű, analitikus segédletet nézetem szerint akkor kell készíteni, ha a magas szintű szintetikus segédlet már az egész levéltári anyagról elkészült Ember Győző tanulmányában foglaltakkal egy kicsiny, de talán nem jelentéktelen kérdésben nem ériek egyet Ö a fondjegyzéket (íondnyilvántartási segédlet) helyesebbnek tartja, ha. nem ideális rendszerben, hanem a levéltár tényleges rendje szerint készül Én a kutatók érdekében sokkal \ •'•'• 5
