Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Hársfalvi Péter: Szabolcs Megye Termelési Irányító Népi Bizottságának iratai a Nyíregyházi Állami Levéltárban: iratok, 1949: 0,08 iratfm. / 162–163. o.

Hársfalvi Péter; SZABO

LCS MEGYE TERMELÉSI RÁNYITÓ NÉPI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI A NYÍREGYHÁZI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Iratok 1949. -0J38 iraffra. 1. Az 1944, év őszén létrejött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mely a koalíciós pártok közös program alapján való tömörülése volt, 1948 végén már nem telelt meg a népi demokratikus fejlődés további követelményeinek. 1948 és 1949 eleje az a.történelmi periódus, amikor a magyar népi demokrácia államrendszere proletárdiktatúrává alakult át, s megkezdődött Magyarországon átfogóan a szocializmus építése. A proletárdiktatúra rendszere együtt járt azzal, hogy a működésük osztály-alapját elvesztett polgári pártok lényegében megszűntek. A két munkáspárt egyesülése után kialakult az egységes forradalmi kommunista munkáspárt, mely az ország politikai életének irányítását átvette. A MDP vezetése alatt 1949 rebruárjában a szocialista társadalom Telepítésének célkitűzésével a dolgozó tömegek összefogására és mozgósítására uj szer vezet'jött létr e, a Magyar Függetlenségi Népíront. Ahogyan korábban a Függetlenségi Frontnak kialakultak a helyi szervei, a nemzeti bizottságok* ugy jöttek létre a függetlenségi népfront helyi szervei; a né p i. b i z o t ts á g o k. Azonban ezeknek a népi bizottságoknak a szerepe és funkciója nem volt azonos a nemzeti bizottságokéval. Mig a nemzeti bizottságok az államhatalom helyi szervei voltak, addig a népi bizottságok a közigazgatást támogató társadalmi szervezetként működtek. Az Országos Nemzeti Bizottság 1949 januárjában mondotta ki. a nemzeti bizottságok feloszlatását. A megalakuló népi bizottságok létrehozásában az MDP szervezetein kivül a kisgazda párt és a parasztpárt vettek részt, valamint a szakszervezet, a DÉFOSz, az MNDSz és a MINSz. A Népfront ideiglenes Országos Tanácsa 1949. február 1-én alakult meg. Ez dolgozta ki a magyar függetlenségi népíront programját és szervezeti szabályzatát és a Függetlenségi Népfront ennek alapján 1945. március 15-én alakult meg országosan. 2. A helyi népi bizottságok megalakulását nem lehet országosan egységes időponthoz kötni. Szabolcs vármegyében a Függetlenségi Népfront ideiglenes Népi Bizottsága 1949. február hó 19, napján tartotta alakuló ülését a vármegyeháza nagytermében. Az adatok tanúsága szerint ez a Megyei Népi Bizottság azonban már korábban is működött 1948. december 31-én már ülésezett a Szabolcs vármegyei Népi Bizottság. Feltehető, hogy a népi bizottságok helyi kezdeményezésre a nemzeti bizottságok továbbfejlődéseként kialakullak, s később váltak a Függetlenségi Népíront helyi szerveivé. 1949 tavaszán az egyes községekben is létrejöttek a községi népi bizottságok. Ezeket a népi bizottságokat már az MDP irányította. A megalakulásukban résztvevő fentebb már említett pártok és szervezetek elíogadták az MDP politikai vezetését, s igy helyileg is kialakult az országos fejlődéssel egyidőben a proletárdiktatúra rendszerének megfelelő egypárt rendszer. A korábbi koalíciós pártok szervezetei elsorvadtak. A népi bizottságok működésük során foglalkoztak minden olyan politikai és gazdasági kérdéssel, amely akár az ország életében, akár helyileg vetődött fel, s melynek megoldását a szocializmus építése megkövetelte. Javaslatait és határozatait eljuttatta a közigazgatás felsőbb, vagy alsóbb szerveihez, amelyek azt figyelembe vették tevékenységük közben* A közigazgatást azonban nem irányították, mint korábban a nemzeti bizottságok. A népi bizottságok elsorvadása a tanácsrendszer kiépülésének idejére *esik. A helyi tanácsok megalakulásával olyan intézmény született, amely államhatalmi, államigazgatási és széles tömegszervezeti feladatot látott el együttesen, s ezzel párhuzamosan már nem volt szükség a népi bizottságra. A népi bizottságok örököseinek ma a Hazafias Népfront helyi bizottságait tekinthetjük, azonban a két intézmény között a szervezeti és időbeni folytonosság nem áll fenn. 162