Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Komoróczy György: Népi Kollégiumok Országos Szövetségéhez tartozó debreceni kollégiumok iratai a Debreceni Állami Levéltárban: iratok, 1947–1949 / 157–161. o.

* Tankerületi Főigazgatóságokon NÉKOSz tagokból kollégiumi referenseket állított be a kormányzat a népi kollégiumok és internátusok működésének összehangolására. (Debreceni Állami Levéltár a továbbiakban: DÁL > - NÉKOSz, Molnár Anna Kollégium 182-1948.) Ez a szervezeti kettősség szűnt meg 1949. július 1-én, amikor a NÉKOSz apparátusát és szervezetét átvette a VKM »0rsz. Diákjóléti és Kollégiumi Hivatala* (OK:)H). B'hivatal 1949. szép tember 14-én átszervezte a főiskolás kollégiumokat, jelentősen megváltoztatta jogelődjének, a NÉKOSznak kollégiumi rendszerét. Az uj elgondolás 13 kollégiumi szakágazatot ismer és annak megfelelően mérnök kollégiumot, orvos kollégiumot, pedagógiai főiskolai kollégiumot, gyógypedagógiai főiskolai kollégiumot, bölcsészhallgatói kollégiumot, természettudományi kollégiumot, agrár kollégiumot, Jogász kollégiumot, közgazdasági kollégiumot, műszaki főiskolai kollégiumot, művész kollégiumot, kereskedelmi kollégiumot, és a román ügyek kollégiumát. (1071-460—1949. OKDH sz,) 1949. december 43~án a VKM VI. főosztálya «0rszágos Kollégiumi KözponU nevet vette föl és ezzel megszűnt a volt NÉKOSz^a utaló mindenfajta disztinkció. A NÉKOSz, mint egyesület egy ideig még fennmaradt, végül az 564 2-438/1950. BM sz. rendelettel ;1950 Júniusában a Belügyminisztérium törölte az egyesületi tagok sorából. Ennek alapján 1950. Július 26-án 563—142/1950. III. sz. alatt Hajdú-Bihar megye Tanácsa VB Igazgatási osztálya a debreceni népi kollégiumokat, mint egyesületeket szintén felszámolta. (DÁL Feloszlatott egyesületek iratai 114. sz. leltár.) A NÉKOSz tehát lényegében már 1949. június 30-ával megszűnt de egyesületi tevékenységét formailag és jogilag csak 1950 júniusával számolta fel a kormányzat Hangsúlyozni kell azonban, hogy mint egyesület a kollégiumi ügyekkel már nem foglalkozott, mert ezt a funkcióját ténylegesen 1949. július 1-től az ODKH vette át. 1950-től kezdődően a kollégiumi rendszer teljes egészeben megváltozott és általánossá lett a törekvés, hogy a kollégiumi igazgatást az iskolák igazgatásával hozzák kapcsolatba. Ez a decentralizálódási folyamat végülis a kollégiumokat általában az iskolai hálózat intézményeivé tette. A NÉKOSz szervezeti élete szempontjából autonóm társadalmi szervnek tekinthető a VKM állami főhatósága irányítása alatt Alapszabályát a belügyminisztérium hagyta jóvá, illetve városokban a városi tanács. Az intézmény maga centralizált volt és minden ügyben a központ döntése volt a mértékadó. A központ volt a munkáltató szerv és körlevelei rendelet erejével bírtak az egyes kollégiumok munkájának irányításában. A központ szervezete 1947-ben alakult kj, és akkor a titkárság mellett volt nevelésügyi, szervezési, propaganda és sajtó, valamint gazdasági osztálya. A titkárság fölött a NÉKOSz tanácsa és a tanácsülés állott, de a kormányzó testület az igazgatói értekezlet utján tartotta fönn a kapcsolatot a körleveleken kivül a vidéki hálózattal. 1948-ban a fenti osztályokon kivül volt honismereti, nyilvántartási, egészségügyi osztálya és külügyi alosztálya. 1948. október 18-ától az osztályok száma háromra korlátozódott; nevelési osztályra (kultúra, sport, könyvtár, sajtó, nyelvoktatás), nyilvántartási osztályra, gazdasági osztályra, Ettől az időtől kezdve az ellenőrzési és irányítási rendszer is megváltozott, mert a központ a középiskolák irányítására területi instruktori állást, a főiskolák irányítására szakfelügyelői állást rendszeresített, míg eddig csak esetenkénti kiszállások és a Jelentések alapján, valamint az igazgatói értekezletek révén tartott fenn kapcsolatot a központ a vidéki intézetekkel. (DÁL. NÉKOSz 30 6-4948. 1. csomó.) 2. A Györfíy Kollégiumnak Debrecenben is volt fiókja, amely 1943 szeptemberében alakult, de 1949. március 19-én a német megszállás napján megszűnt, majd a Június 2-i bombázás alkalmával székháza is elpusztult A felszabadulás után kb. március folyamán a demokratikus erők ismét életrekeltették a kollégiumot, mely azután magva lett a NÉKOSz későbbi debreceni hálózatának. A debreceni kollégiumi mozgalom ugyanis a Györffy kollégium köré kristályosodva már 4945 őszén uj~kollégiumi alapitások szándékát vetette fel, (Maga a helyi Györfíy Kollégium 1945 márciusában, bár újjáalakult, lényegében mégsem ilyen néven folytatódott hanem helyét a Bartók Béla Kollégiumnak adta át) Marjay Károly volt kollégiumi nevelő, a Hajdu-fiihar megyei tanács VB művelődési osztálya dolgozójának szives közlése -, - ez utón is fogadja érte hálás köszönetemet 45v>