Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Krizsán László: Nemzeti bizottságok iratai a Pest Nógrád Megyei Levéltárban: iratok, 1945–1949: 18,00 iratfm. / 124–137. o.

ködését már a jogszabályokban előirt korlátok között végezte, a községi és városi nemzeti bizottságok viszont még 1945 elején kialakult ügykörüket a szokás alapján gyakran a képviselőtestületet megalakulása után is kisebb-nagyobb mértékben megtartották, A

z önkormányzati testületek újjáalakítása 1945. május-júniusában fontos halárkő a nemzett bizottságok történetében. Ezután, mint emiitettük e bizottságok íokozatosan a politikai tanácsadás és felügyelet vonalára térték át, ellátták a társadalmi mozgalmakban való kezdeményezés feladatát A megyei nemzeti bizottság 1945. május 26-án az alábbiak szerint határozta meg működésének irányát; «Mint politikai ellenőrző szerv, figyelemmel kiséri a vármegye eg*ész működését az alispáni hivataltól kezdve a községekig és amennyiben valamilyen, meggyőződése szerint észrevételezhető eseményt lát, azt tárgyalja és álláspontját az illetékesekkel közli,., ellen* őrző, kritikai, kezdeményező feladata van.» Ugyanilyen feladatokat vallottak magukénak a városi és községi nemzeti bizottságok is, a helyi képviselőtestületek tevékenységével kapcsolatban, s ezzel általában betöltötték a demokratikus átalakulás érdekében tevékenykedő népi szerv legfontosabb feladatait. B szeru'pet az 1945. szeptember 4-én megalakult Országos Nemzeti Bizottság, mint központi szerv, irányításával megszűnésükig változatlanul ellátták. A nemzeti bizottságok szervezetét és ügykörét ismertetve, nem emiitettük a járási nemzeti bizottságokat, bár Pest megyében már 1945. január 6-án megalakult a monori járás nemzeti bizottsága. A járási nemzeti bizottságok tagjait a községek küldötteiből választották s már maga e körülmény - 1945 elejének utazási állapotait tekintve - eleve működésképtelenségre kárhoztatta a járási nemzeti bizottságokat. A járási székhely megközelítésének nehézsége miatt üléseiket nem tudták megtartani, vagy a hosszú utazás miatt, amely az annyira fontos termelő munkától vonta el a tagokat, mondtak le az összejövetelekről. Több járásban meg sem alakult a nemzeti bizottság, ahol meg névleg létezett, ott nagyrészt a megyei nemzeti bizottság vállalta magára a járási nemzeti bizottság a községekre felügyeleti és azokat irányító munkáját 3. A nemzeti bizottságok iratai Magyarország felszabadulásának és a demokratikus átalakulás íolyamatának legértékesebb történeti okmányai. Az iratok, tekintet nélkül, hogy milyen szintű bizottság munkája során keletkeztek, fontos adatokat tartalmaznak a földreform végrehajt tására és az ezzel kapcsolatos helyi sajátosságokra, esetleg visszásságokra, a termelés megindítására, és ebben az egyes pártok, társadalmi osztályok, személyek, testületek szerepére, az újjáépítésre, a pártok egymásközti viszonyára, a munkás- parasztszövetség kialakulására, a szakszervezetek munkájára és a különböző pártokhoz való viszonyára, a közigazgatás és közbiztonság megszervezésére, az egyház és egyházi személyek állásfoglalására az uj helyzetben, a közellátás irányítására, a közoktatás és iskolánkivüli népmüvelés megszervezésére, a hivatali fegyelem és munkaerkölcs ellenőrzésére, a földreform során íöldhözjuttatottak érdekvédelmére, valamint a nemzeti bizottságok politikai és gazdasági téren kifejtett egyéb tevékenységére. + + + _. . . Az iratok forrásértékét az alábbi regeszták illusztrálják ; (Előzetesen megjegyezni kívánjuk, hogy a regeszták 9 kivételével nem Krizsán László munkái, hanem a levéltár kollektívája által még 1955-ben végzett gyűjtőmunka termékei. - Ahol valamely regesztánál jelzetre nem történik hivatkozás, ott a szóban forgó iratot vagy jegyzőkönyv részletet a szóban forgó NB iratai közölt dátuma alapján lehet megtalálni.) 126