Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Krizsán László: Nemzeti bizottságok iratai a Pest Nógrád Megyei Levéltárban: iratok, 1945–1949: 18,00 iratfm. / 124–137. o.
Krizsán László; NEMZETI BI ZOTTS ÁGOK IRATAI A PEST waGRÁ D^M_BüíEl LEVÉLTÁRBAN Iratok 1945-4949. ~- 4800 irattm, 1» Az első nemzeti bizottságok nem rendeletek, v \gy kormánjhalározatok, hanem a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában elfogadott irányelvek alapján kezdték meg működésüket, E program 1944, november 30-án az alábbi szerint határozta meg a nemzeti bizottságok feladatát és szervezetét. •VI. A német elnyomók és magyar cinkosaik elleni harcban, a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként a demokratikuspártok megbizottaiból és kipróbált Hitler-ellenes hazatiakból nemzeti bizottságokat kell teremteni, A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeü Függetlenségi Front helyi szervei, melyek egyesítik a demokratikus hazafias erőket és vezetik a harcot a demokratikus népi Magyarországért* A nemzeti bizottságok megalakításának ez az első sürgetése időben 36 nappal előzte meg az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak ilyen bizottságok felállításáról szóló (-14/1945 jan, 4, ME sz») rendeletét A kormányrendelet szövegében emlitést találunk már megalakult nemzeü bizottságokról. Ezek az ország más, korábban felszabadult területein alakultak jeleként annak, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front felhívásában loglaltak igen alkalmasak voltak arra, hogy a demokratikus átalakulást sürgető széles tömegek figyelmét megragadják és szervezkedési igényeiknek irányt szabjanak, A nemzeti bizottságok valamennyi szinten a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült demokratikus pártokból alakultak, A pártok képviseleti arányszáma egyenlő volt Olyan helységekben, ahol csupán csak két-három párt működött, ott a szakszervezetek képviselőiből egészítették ki a bizottságokat, A szakszervezetek olykor ugyanannyi képviselővel szerepeltek a nemzeti bizottságban, mint a pártok. (PL Ujszász község). Esetenként helyet kaptak a bizottságokban az iskolák vezetői, sőt egyházi személyek is, (PL Kocsér község,) Azokban a helységekben viszont, ahol még két--három párt sem alakult meg, á bizottságokat népgyűlés választotta a község «demokratikus rétegéből*. Városi, járási és megyei szinten a nemzeti bizottságok megalakulása általában sokkal egy-' öntetübben folyt le, mint a községekben, fi helyeken ugyanis a helyi nemzeti bizottság megalakulásának időpontjában már a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front minden párta működött A nemzeti bizottság kebeléből általában szűkebb körű végrehajtó testületet «Ötös Hatos Bizottságot* választott E végrehajtó szerv a községházán tartózkodott és gondoskodott az esetleges rendeletek végrehajtásáról, de leginkább saját, illetve a helyi nemzeti bizottság határozatainak érvényrejuttatása érdekében működött. A bizottság vezetője azonos volt a nemzeti bizottság elnöké-* vei, mely tisztségre rendszerint a községi birót választották. Bizottságok helyett helységenként szakmai albizottságokat hivtak életre melyek a szakterületükön felmerülő kérdésekben teljhatalommal döntöttek, Ezek ugyanúgy, mint az Ötös bizottságok, munkájukról a nemzeti bizottság teljes, vagy határozatképes ülése előtt számoltak be. Mivel a régi képviselőtestületek a felszabadulás után szétestek és a megváltozott viszonyok között vezetésre, - már csak összetételüknél fogva is -- alkalmatlanoknak bizonyultak, a közigazgatás minden feladata kezdetben a nemzeti bizottságokra háruit később pedig, a nemzeti bizottságok közreműködésével újjáalakított képviselőtestületek a közigazgatás számos, területén igényelték Megyei Nemzeti Bizottság 194 5-4949 2,70 ilm. Városi Nemzeti Bizottságok 1945-4 949 1*~ » Budapest peremvárosi Nemzeti Bizottságai 1945*4949. 430* » Községi Nemzeti Bizottságok 1945-4949. 9,50 * 424
