Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Oltvai Ferenc: A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ és a Magyar Országos Szövetkezeti Központ Szegedi Kirendeltségének iratai a Szegedi Állami Levéltárban: iratok, 1946–1949: 2,5 iratfm. / 116–121. o.
0 1 tv ai Ferenc: A ME ZŐ G AZDÁSÁ GI SZÖVETKEZETI KÖZPONT ÉS A MAGYAR ORSZÁGOS SZÜVBTK EZBT1 KÖZ PONT SZEGEDI KIRENDELTSÉGÉNEK IRATAI A SZEGEDI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Iratok 1946-4949. - 2,5 iratím, •Ív A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központot a felszabadulás után alkotott szövetkezeti törvény, az 1947. XI. törvény értelmében alakították át Magyar Országos Szövetkezeti Központtá. Az MSzK-nak, mjt szövetkezetnek és tagszövetkezeteinek az volt a célja, hogy a mezőgazdasági termelés és értékesítés zavartalanságát, a löldmivelö és városi dolgozó lakosság jobb megélhetésének bizlositását és az ország dolgozó népének logyasztási Javakkal való kedvezményes ellátását segítsék elő. A szervezet olyan szövetkezeleket lógott össze és irányított, amelynek tagjai többségükben őstermelők, s céljuk egészben, vagy részben a tagok, vagy mások által termelt mezőgazdasági terményeknek, vagy mezőgazdasági ipari termékeknek értékesítése. íeldolgo- ! zása, továbbá a tagok, vagy mások részére mezőgazdasági termelési eszközök és fogyasztási cikkek rendelkezésre bocsátása. A központ tagjai mezőgazdasági szövetkezetek, földmivesszövetkezetek, és olyan nem szövetk ez étként működő vállalatok, voltak, ahol az érdekeltségnek legalább 50 *-át szövetkezeti szervek adták. Az MSzK a szövetkezeteket kirendeltségei utján irányította •, utóbbiaknak kiküldöttei részt vettek a helyi szövetkezetek megalakításában, felügyeltek az alakulás törvényszerűségére, részt vehettek a közgyűléseken, igazgatósági és íelügyelöbizottsági üléseken, felülvizsgálhatták a szövetkezet ügyvitelét, könyveit ügykezeléséi, mérlegét, leltárát és zárszámadását A demokratikus átalakulás időszakában igen Iontos volt az a rendelkezés, amellyel a MSzK hatáskörébe utaltak néhány, még a felszabadulás előtt elakitott <szövetkezetet*. Ezekre utalnunk kell, mert ez a rendelkezés a szövetkezeü élet szilárd pénzügyi alapjának megteremtésében Jelentékeny lépés volt, s érintette az ország egész területén alakuló és megerősödő szövetkezetek, különösen a földmivesszövetkezetek és a különféle fogyasztási szövetkezetek tagságát. Beolvasztották: a Futurát a Magyar Szövetkezeü Központot Áruforgalmi Rtt a Magyar Mezőgazdák Állatér tékesitő Rt-t a Nostra Általános Áru közraktárak és Kereskedelmi Rt-t a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét, a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezelét, az Olajértékesitő Szövetkezetet, a Rizstermelő és Értékesítő Szövetkezetet, a Ciroktermelő és Értékesítő Szövetkezetet valamint a Zöldmező Takarmá nyer tékesitő Szövetkezetet E szövetkezetek mellett különösen jelentékenyen elősegítette a falusi földmivesszövetkezetek erősödését a Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet beolvadása. A Hangya üzletrésztulajdonosok uj üzletrészt kaptak a földmivesszőveíkezetektöl. (2330/1946. ME sz. rend. M. Kőzi. Hiv. Lap. £>46. március 3. 52. sz. 2-40. old.) A kormány egyidejűleg elrendelte, hogy a szövetkezetek irányítása a kereskedelem és szövetkezetügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, (2270/1946. MS sz. rend. M. Közi. Hiv. Lap. 1946. március 2. 52. sz. 4-5. old.) A tőkések kirekesztése és ezzel a szövetkezetek demokratizálása tovább haladt 1947. július 1-vel kezdte meg működését a Magyar Országos Szövetkezei Központ (MOSzK) Itt egyesültek vagyonuk átruházásával az addig alakított szövetkezeti központok, elsősorban az MS5& és a Fogyasztási Szövetkezetek Központja. Az uj központ Budapesten a Vigadó u. 6. sz. alatt működött Megyeileg szervezett helyi kirendeltségei voltak, -- mint a szegedi is, Csongrád megye területére. A MOSzK helyi kirendeltségek szervezete és feladata lényegében nem különbözött az MSzK kirendeltségeiétőL Az uj kirendeltség átvette az MSzK alkalmazottait A MOSzK budapesti központja a továbbiakban, mint országos Jellegű szövetkezeti központ működött Megalakulásával egyidejűleg a többi mezőgazdasági jellegű szövetkezeti központ megszűnt Ezután tehát már nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari szövetkezetek is egy szervezetbe tömörültek. A szövetkezeü szektorban a mezőgazdasági és ipari termelés, az értékesítés zavartalansága és az ország dol116
