Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Komoróczy György: A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ Berettyóújfalusi Kirendeltségének iratai a Debreceni Állami Levéltárban: iratok, 1946–1947: 0,45 iratfm. / 113–115. o.
Komoréczy Győr A uEZüüAZDAS ÁGI SZÖVET K EZETI KÖZPONT BERETTYÓÚJFALU Sí KB ENDBLTSÉ GÉNEK IRATAI A DEBRECENI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Iratok 1946 4947. ^0.45 iratfm, A felszabadulás időpontjában* a magyar kereskedelem kapitalista tipusu volt Azok a kereskedelmi elsősorban termelési és fogyasztási, valamint értékesítési szövetkezetek, amelyek a felszabadulás idején íennállottak, de azok is, amelyek az 1945-ös év első hónapjaiban létrejöttek, szövetkezeti jellegük és formájuk mellett is a kapitalista jövedelemelosztás elvi alapján állottak, tehát végeredményben az osztalékfizetés rendszere szerint a tagok között osztották fel a teljes jövedelmet Sem a nagykereskedelem, sem a kiskereskedelem nem volt állami érdekeltségű, csupán arról beszélhetünk hogy a kiskereskedelem szövetkezeti rormái bizonyos fokú tömörülési lehetőséget nyújtottak a kisbirtokosok számára a nagybirtok ellen folytatott harcban. Ilyen formák voltak pl. a Magyar Gazdák Termelőszövetkezete, Ciroktermelők Szövetkezete stb, A termelés, fogyasztás és értékesítés, mint a kereskedelmi tevékenység hármas funkciója, tulajdonképpen a tőkés kereskedelmi vállalatok kezében futott össze s ha ezekben a vállalatokban az államnak volt is érdekeltsége a tőkés termelési viszonyok között legjobb esetben is csak államkapitalista vállalkozásokról beszélhetünk, 4. A felszabadulás után meginduló gazdasági szervező munka mindenekelőtt a szövetkezeti tipusu és ezen belül is a mezőgazdasági termelési, fogyasztási és értékesítési kereskedelmet akarta fejleszteni, elhanyagolva a kezdeti időkben az állami kereskedelmi hálózat kiépítését A szövetkezeti kereskedelem kifejlesztésének első szakasza a íöldmüvesszövetkezetek megalakulásával bontakozott ki. A földmüvesszövetkezetek az első hónapokban spontán, az öntudatosabb paraszti kisárutermelők és ujgazdák körében alakultak meg s mindjárt indulásuk pillanatában a falusi burzsoázia kezén lévő Hangya szövetkezetek ellen fejtettek ki működést A íöldmüvesszövetkezetek mellett ui. fennállottak a felszabadulás előtt kialakult különböző termelői és fogyasztói szövetkezetek is és ugyanakkor fennmaradt az állami érdekeltségű értékesítési hálózat, mint a Futura, Hombár stb. Az értékesítés, vagyis a felvásárlás, továbbá a termelési, mint üzemeltetési és fogyasztási, valamint a vásárlók részére történő áruközvetités még nem összpontosult a íöldmüvesszövetkezetek kezében. Mellettük tehát, velük párhuzamosan a felvásárló tevékenységet kapitalista jellegű vállalatok is lebonyolították. A íöldmüvesszövetkezetek alapítását a 131000/1945 FM sz. rendelet szeptember 14-én irta elő országos központjuk, a Földmüvesszövetkezetek Országos Központja (FOK) 1946 január végén kezdte meg működését Ennek irányítása alatt működtek a faluban a íöldmüvesszövetkezetek a tőkés Jellegű kereskedelmi társulások mellett egészen 1947 közepéig, a MOSzK megszervezéséig *z áruellátás az értékesítés és fogyasztás lehetőségeinek biztosítására az állam ezáltal olyan szövetkezeti formát hozott létre, amely hivatva volt egyfelől segítséget nyújtani a földművesszövetkezeteknek, másfelől pedig a kereskedelmi élet küzdőterén háttérbe szorítani a kapitalista magánkereskedelmet és a kapitalista tipusu szövetkezeti kereskedelmet Ezt a feladatot látta el a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ Az MSzK nem boltok hálózatából álló szövetkezet, hanem határozottan központ amely nem tartott fenn boltokat. Emiatt természetesen nem is tekinthető sem kiskereskedelmi, sem nagykereskedelmi szervezetnek, hanem egyszerűen szövetkezetnek az áruértékesítés és a fogyasztás biztosítására. Mint a 233Ü/1946 MT sz. alapító rendelet meghatározza (M. Közi. márc 3.) a szövetkezet célja «a íöldmüvelő és városi lakosság jobb megélhetésének biztosítása* Eszerint az értékesítés és fogyasztás, a felvásárlás és áruközvetités egyíormán feladatkörébe tartozik. De miután a Szövetkezet tagjai a március 1-én kelt rendelet 1, §. 2. b. pontja szerint ^többségükben őstermelők*, az MSzK emiatt termelői szövetkezetnek is tekintendő. Aho~ 113
