Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Kopasz Gábor: Baranya megye főispánjának iratai a Pécsi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 3,48 fm. / 5–8. o.

Kopasz Gábor: PARÁNYA MEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATA! A PÉCSI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN » Iratok 4945--494S. - 3,48 iratfm. Magyarország felszabadulása uj korszak kezdetét jelentette a törvényhatósági közigazgatásban is. Bár ez a polgári korszakban megteremtett - s jelentős részeiben még a feudalizmus korából származó - törvényhatósági közigazgatás az eiső években sírukíurájáí tekintve sok vonatkozásban még változatlanul fennmaradt, már aa uj élet megindulásának els# hónapjaitól kezdve - ha kezdetben a reakció erői által akadályozva és lehetőleg Iassitva is - de feltartósíathatatlanul megindult az a folyamat, mely a törvényhatósági szintű közigazgatás fokozatos átalakításával 5 év után. 4950»re végül is leheíővé tette a népi demokratikus állam igazgatási igényeinek megfelelő, a fordulat évei után teljesen kiboníakos&ó politikai, gazdasági és társadalmi fejlődés feladataínak ellátására alkalmas, uj igazgatási rendszer, a tanácsok megalakítását'is, 4* Ennek a fejlődésnek első, 4945-48 közötti szakaszát a törvényhatósági közigazgatás csupán legjellegzetesebben antidemokratikus intézményeinek (pl. virilizmus) megszüntetése, egyes intézményeinek (pl, törvényhatósági közgyűlés) lassú elsorvasztása*általában azonban az örökölt igazgatási kerelek és a hozzájuk tartozó hatáskörök egyelőre többé-kevésbé változatlan megtartása mellett elsősorban a törvényhatósági apparátus irányításáért, s a lényegében eh avult szervezet egyelőre ily módon elérhető demokratizálásáért folytatott harc jellemezte. Ebben az átalakulásban különösen nagy jelentősége volt a törvényhatóságok élén álló. azok kormányirányiíását ellátó főispán állásának. A főispán a polgári korszakban -ugyanúgy, mint már a feudalizmus évszázadaiban is - a íörvóryhatósági önkormányzat meliett (s ha a, kormány érdekei ugy kívánták, ezzel szemben is) a kormány politikájának képviselője j volt A íöryényhatósági önkormányzati közigazgatás telett megillette őt az ellenőrzési, felügyeleti, rendeletkibocsátási és fegyelmi jogkör gyakorlása. Sőt bizonyos körülmények között, rendszerint kormánybiztosi minőségbon, a törvényhatóság területére rendkívüli íejadatok ellátásával is megbízták a főispánokat, liyen kivételes hatáskörük volt a főispánoknak már a felszabadulás előtt, de egy darabig utána is, a közellátási kormánybiztosi, megbizaíás. A főispán elnöke volt a törvényhatósági önkormányzati igazgatás összes jelentős testületi szervének: a törvényhatósági bizottságnak, számos albizottságának, a közigazgatási bizottságnak és gazdasági albizottságának. Feladata mindezek munkájában a kormánypolitika következetes érvényrejuttatása volt A főispánok a Nemzeti Függetlenségi Front fennállásának idején a törvényhatóságokban a koalíciós kormány politikáját hajtották végre. Az egyes törvényhatóságokban a koalíciós pártok közös megegyezése és döntése szerint egyik vagy másik koalíciós párt tagja és megbízottja képviselte a demokratikus kormányt Azokban az években azonban, mikor a koalíción belül egyre nyíltabban fellépő reakciós erők elszigetelése és felszámolása a népi demokratikus átalakulás egyik fő kérdése volt, természetszerűleg nagy jelentősége volt annak a körülménynek, hogy melyik párt képviselője töltötte be a főispáni áílást Különös súllyal jelentkezett ez a kérdés Baranyában, ahol a törvényhatósági autonómia legfontosabb szervének, a törvényhatósági bizottságnak működését a kormány már 4945 vége óta szüneteltette. Á Baranya, megyei főispán iratai ennélfogva a kutatók számára az adott terület viszonylatában még nagyobb érdekkel bírnak, 2. Baranya megyének és P<K*s thj. városnak a felszabadulás előtt majdnem mindig közös főispánja volt A kinevezett főispánok tehát egyaránt illetékesek voltak a megyei és a városi törvényhatóság területére. Voltak azonban időszakok, amikor Pécs város számára külön főispánt neveztek ki, •* ilyenkor a megye főispánjának hatásköre csak Baranya megye területére terjedt ki. • 5