Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Leidecker Jenő: Két műhelytanulmány az abszolutkori megyei iratkezelésről: Somogy megye abszolutizmus kori iratainak irattári rendszere / 62–79. o.
Az Exhibiten Zahl Rovatban az iktatószámok vannak felsorolva* A Fascikulatur rovatban a római számjelzetek vannak feltüntetve. Stamm Nr» mutatja az az évi alapszámot Az Expediert rovat végig üres* Az öbertragen zur Zahl rovatban található a következő évi alapszám* Az ugyanezen rovatban szereplő Nor, Jelzet Jelzi azt. hogy az akta a normativumok csoport Jához tartozik. 4* ír átok A beadványi jegyzőkönyvekben «normativura»-nak jelzett s külön Normalien Indexekben mu~ tatózott iratok az irattárban az 1850*rl859. évekből nem találhatók, mindössze az 4860, évből van egy kis csomó ilyen normativunu Ezeket az iratokat eredeti rendjükből annak idején kiemelték, külön kezelték. Sajnos a levéltárban nincs nyoma annak, hogy mi lett ezen iratok sorsa* Egyébként az egyes éveken belül szórványosan több, kevesebb akta hiányzik. Nagyobb hiány az 4853. évben mutatkozik, itt li r2900. számig egyetlen irat sincs meg. Az iratokat 185ö»*1854, években frafetur alakban* 1855, évtől kezdődően pedig normál alakban kezelték* ü Az akták érkeztetése 1850-ben akként történt Ijogy az érkezési dátumot az akta alsó ré* szere feljegyezték, s közvetlen az érkezési dátum fölé a beadványi jegyzőkönyv iktatószáma és évszáma került 1851-től kezdődően az érkezési .dátum az akta felső részén, mig az iktatószám az akta alsórészén található* Az iktatószám előtti B, betű utalás a beadvány jegyzőkönyvre. Az 1851. évi beadványi jegyzőkönyvnél tárgyalt «ad» számos iktatási rendszer ellenére gyak* ran észlelhető, hogy a közbeeső intézkedésekre vonatkozó iratok, bekivánt jelentések sth* az tad» jelzetet magukon viselik ugyan s ezen iratokat az alapiláatmány mellett is gyűjtötték azonban a beadványi jegyzőkönyvbe nem jegyezték be. Az egyes ügyekre vonatkozó előszámok egyébként ha nincsenek is az utószámokhoz szerelve, az utószámos aktákon rendszerint fel vannak Jegyezve, Az 1850, év elején általában csak a beadványok és mellékleteik találhatók az irattárban, kiadvány! fogalmazvány sem az aktákon, sem külön ivén nem található, hanem a beadványi jegyző" könyv miképp intéztetett el» rovatában van összefoglalva* a beadványokra vonatkozó intézkedés. Az év második negyedétől kezdve azonban az iratok között fogalmazványok mind gyakrabban táplálhatok, 1853% irattári rendszer tekintetében semmiféle egyöntetűség nem tapasztalható. Általában az iratok N függetlenül az elő- és utószámoktól ** a beadványi jegyzőkönyvi sorszámok növekvő sorrendjében vannak irattárba helyezve. Jóllehet a beadványi jegyzökönyvekben-elő- és utószá^ mokra rendszerint történik hivatkozás és ez az aktákon jelezve is van, ennek ellenére az 185G* 1852~es években csak egészen kivételesen fordult az elő, hogy az elő és utószámos aktákat öas-* szeszerelték és ezen esetben sem volt semmi kialakult rendszer, mert hol az élőszámhoz, hol az utószámhoz szerelték az iratokat 1853-ban kezd állandósulni az a rendszer, hogy az előiratokaí utószámokhoz szerelik* Ezek szerint tehát irattári rendszerről 1853-ig tulajdonképpen nem is lehet beszélni, A me* gyefőnökség az irattári rendszert is felölelő ügykezelési utasítást kapott ugyan 1850, Július 24-én, azonban az abban előírtakat 1854, jan» 1-től alkalmazták. Ez a Budán 1850*ben a cs. és kir. egyetemi nyomda által kiadott <Hivatalos ügykezelési utasítás magyarországi iközigazgatási hatóságok számára* címet viselő mü IHV, szakaszban .3?. Az ügykezelési utasítás 1223 1/2 m 1850* szám alatt nyert iktatást és ugyanezen szám alatt tá-v lálható a megyefőnökségi irattárban. 68
