Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Horváth Ferenc: Két műhelytanulmány az abszolutkori megyei iratkezelésről: Vas megye közigazgatásának és iratkezelésének története és szervezete az abszolutizmus korában / 50–62. o.

A szervezeti kérdéseken kivül Jelentős volt különösen a járások belső szervezetének meghatározása, az ügykör és irattározás irattári rendszerek tekintetében. 1 A vegyes Járások politikai és törvénykezési ügyeik irattározását külön, különböző szabályzatoknak, megfelelő módon intézték, politikai tekintetben elnöki és általános irattári kezelésben törvénykezési vonalon külön polgári és büntető kezelésben. Mindkét irattározás és iktatás rendszerének alapja általánosságban egy kurrens iktatószámos és azonbelüi római számos kutfős rendszer volt, mely különösen a vegyes Járásoknál sok félreértésre adott alkalmat Ezért is köveöcezett be, mint ezt a hivatkozott rendelet is kiemeli, 4856ban a vegyes Járások politikai iratkezelésének relormja, mely politikai ügyek kezelésében a római számos kútfők helyett a nagybetűs kutfős jelzetet vezette be. Bővebben lásd: Hivatalutasitás a vegyes és politikai járási és szolgabírói hivatalok számára. Landesregierungsblatt lür das Königreich Ungarn. 1855. I. Abt Nr. 57, 434. 472. p. S végül fontos volt az 4856. február 2«án kiadott: Az úrbéri törvényszékek belszerkezete és ügyrendtartása iránti utasítás, Landesregierungsblatt íür das Königreich Ungarn, 4856. 1. Abt Nr. 20, 22HM p^ mely a megyei tőrvényszék külön biróságának felállítását szabályozta véglegesen. Fenti rendelettel a Bach-kor fontosabb átszervezései befejeződtek, s a megyei, valamint a meg maradt 40 Járási hatóság a megállapított rendeletek értelmében működött 4860 végéig. C) A provizórium igazgatási szervezete 4860-ban az ország alkotmányának ideiglenes visszaállításával gróf Festetich György íőispáni helytartó kinevezésével 4860. december 43-án gyűltek össse a Vas megyei rendek, hogy az 4848. május 4-én megalakult bizottmányt újraalakítsák az 1848. 46. te. alapján. Az uj, kiegészített bizottmány alakuló ülését 4864. Január 3-án tartotta meg s az alkotmány szellemében a megyei és Járási igazgatás szervezetét a következőkben (a törvénykezési szervezetet illetőleg az országbírói értekezlet határozatai cikkelyei alapján) szabályozta. A megyei autonóm testület a megyei bizottmány közgyűlése, melynek elnöke a főispáni helytartó. A megye központi politikai irányítását az alispán végzi, illetőleg az alispáni hivatal, mig a törvénykezési ügyeket a megyében a megyei törvényszék irányítja továbbra is. A gyámügyek, melyek a Bach-kor idején a politikai igazgatás köréből átkerültek a törvénykezési igazgatás hatáskörébe, 4864-től visszakerülnek az újonnan szervezett Megyei Árvaszék hatáskörébe, az árvák vagyoni ügyeiről az Arvapénztár gondoskodik. Az előbbiekben röviden összefoglalt átszervezés lényegileg annyiban változott, hogy a megyei autonómia 4864 novemberében ismét felfüggesztést nyert s csak 4867-ben a kiegyezéssel"állították ismét helyre. Bár lényegében szervezetileg áz uj abszolutisztikus forma 4864-*67 között a közgyűlés szünetelésén kivül egyéb változást nem hozott A Járási igazgatás 4864-ben hatalmas átszervezésen ment át mely az 4874. évi községrendezési törvény végrehajtásáig érvényben maradt és fonákságoknak és vitás helyzetnek vált szülőanyjává. A megyei bizottmány az 4848-as állapotoknak megfelelően 6 főszolgabírói járást és minden Járáson belül 4 kerületet állított fel, melyeknek mindegyike önálló közigazgatási és törvénykezési hatóságként működött így Vas megyének 4864-¥74 között 24 alsóioku közigazgatási, 6 íöszolgarói és 48 alszolgabirói egysége volt 53