Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - FIGYELŐ - Rajk Lászlóné: Levéltári tudományos könyvtárak Franciaországban / 253–256. o.

Hautes-Alpea-í levéltár vésető rámutatott arra, hogy a könyvökből a területet illető köteles példányt a kerületi szókhely kapja, ©a ez nehézkessé teszt a nem ott levők számára az öszszes megyei publikációk megismer ós öt. Javasolja, hogy a kerületi rádió meghatározott napon ós órában «Bulletin blbliographique**ot közvetítsen, ezzel kapcsolatban, indítványozta, hogy az összes oktatásügyi intózmónyek minden értekezési tanulmányt, diplomát kötelezően helyezzenek el az illetékes levéltárakban. Végül felkérte a Francia Levéltárak Igazgatóságát, hogy tanulmányozza annak lehetőségét, hogy az összes levéltári alkalmazottak a teljes francia vasúthálózatra érvényes Jegyet kapjanak. (Franciaországban a vasutak többsége túlnyomórészt magánkézben van). 4. Specializálódás Főleg a megye és kerület (a városi levéltárak pedig a város) vonatkozásában alakítják ki a levéltárak könyvtáraik profilját. Néhány megye a megye történetét minden oldalról megvilágító dokumentumok gyűjtésére törekszik, míg más megyek a nagyrészt történelmi müvekre specializálódnak. Néhány levéltárvezető javasolta a megyére vonatkozó geográfiai művek megvásárlását is. Általában minden levéltár igyekszik a helytörténelmi müvek beszerzésére, 5. Hitelkeret Á könyvtárak általában külön hitelkerettel rendelkeznek, de ebben a hitelkeretben már beleértendő az újságokra való előfizetés (Hivatalos Közlöny), könyvkötés, katalógus stb. A hitelkeret levéltáranként általában kb, 80 000-250 000 fr évi ellátmány körül mozog. (1000 fr 1959-ben könyvek árát tekintve 67 forinttal volt egyenlő értékű.) 6. Katalógus Általában minden levéltár naprakész szerzői katalógussal rendelkezik. Tárgyi katalógus kevés könyvtárban található. Megjegyzendő, hogy a katalógusok tekintetében a helyzet nem volt mindig ilyen rendezett mert számos levéltárban a mai napig is sok gondot okoz a levéltárosnak, hogy felszámolja azt a siralmas helyzetet, melyet-ebben a funkcióban való belépésekor talált ...'•'"-' 7. A többi könyvtárakkal való kapcsolat és együttműködés A levéltárak könyvtárai mindenütt igyekeznek kapcsolatot kiépíteni és együttműködni a városi könyvtárakkal és a prefekturák közigazgatási könyvtáraival. Főleg azokban a városokban tartják fontosnak az együttműködést a szerzeményezést illetően a városi könyvtárral, áiioí nincs a városban egyetem. Számos helyen a levéltárvezető igazgatása alá tartozik a preíektura közigazgatási könyvtára. Több helyen a városi könyvtár a katalógus céduláit két példányban készíti, és egyet, átad a levéltár könyvtára számára. 8. Kapcsolat, csere, kölcsönzés A megyei levéltárak mindenütt kapcsolatban vannak egymással. Külső kölcsönzést csak azon személyek számára engedélyeznek, akiket a levéltárosok személyesen ismernek. Általában bizonyos számú mű a közönség rendelkezésére áll, A közönség rendelkezésére álló müvek számának a növelését igyekeznek elkerülni, mert nagyon sok hiány áll elő. Igen nagy hiány mutatkozik a közönség rendelkezésére bocsátott folyóiratokban is. Követendő példaképpen megemlítették a Haute-¥ienne-i levéltár jó kezdeményezését 1946-ban kezdődően a Qorreze, Creuse, Dordogne. Lot-et Garonne ös indre-i levéltárak közreműködésével, íelálíitották a «Megyei levéltári könyvtárakban található alapvető történelmi müvek katalógusát* + + + 255