Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - FIGYELŐ - Komoróczy György–Oltvai Ferenc: A levéltári és irattári középkáderek képzésének néhány kérdése a külföldi szakirodalomban / 245–251. o.

középkáderek szintjének megfelelő levéltári szakismereteket adták meg. Az előadók legnagyobb •észé. kb- 90 Z-a. az állami levéltári szolgálatból került ki. (Archelon XXVII. évi. 325-333. old.) Végigtekintve az utóbbi években a levéltárosok és irattárosok továbbképzésének különböző iáit Lengyelország levéltárügyében, látható, hogy a Levéltári Főigazgatóság milyen eröfeszitéaeket lesz a levéltáron bel üli munka nagyon fontos személyi leiadatainak megoldása terén éppennimt az irattárosok képzésének szempontjából. Áz ismertetés után ide kívánkozik a megjegyzés, hogy kivánatos volna nálunk is. ha a köáderek továbbképzésének ügye kimozduinr a holtpontról, s különösen, ha tervszerű káderlej;esi tervet terjesztenénk a Minisztertanács elé a különböző irattárakban működő irattárosok ¥re biztosítandó legalább kezdeti fokú továbbképzés érdekében. +,+ + Mig az NDK és a népi Lengyelország levéltári középkáder- és irattárosképzésének tapasztalatai bennünket is nagyon közelről érdeklő problémákra mutatnak rá és számunkra is felhasználható megoldásokat Javasolnak, addig Everett 0. Alldredge-nak. a Naüonal Archives and Records ice egyik osztályvezetőjének, a t The American ArchivisU 4958. évi 4. számában, tArchival ving in a Record Center* cimen megjelent cikke csupán összehasonlitásul használható. így is nban érdekes képet nyújt a hasonló amerikai törekvések általános célkitűzéseiről és az ennek >orán a dolgozókkal szemben támasztott igényekről. Az ismertetett német és lengyel cikkekhez fazonban Alldredge cikke annyiban is eltérést mutat, hogy ő együttesen tárgyalja a levéltárosok és a segédszemélyzet, a középkáderek képzésének problémáit. Alldredge elmondja, hogy i95Q-ben az Egyesült Államok kormányának Seneral Services Administration cimü szerve kiépiette a szövetségi levéltárak rendszerét Ennek során a legfontosabb feladatok közé tartozott a hálózat hivatásos levéltárosokkal és kisegítő személyzettel való ellátása. A segédszemélyzet kiképzésére a hadsereg és a flotta központi levéltáraiban 4944. és 4950. évek között szerzett tapasztalatok szolgáltattak jó példát A szerző maga is a müvelet végrehajtásával s ennek sorári a személyzet kiképzésével is megbízott Civil Service Commissionhoz volt beosztva. Kiindulásul Alldredge Schelienberg müvéből (Modern Archives; Principles and Techniques, Chicago, 4956. idéz néhány megjegyzést, melyeket az ismert amerikai levéltári szaktekintély a leendő levéltáros raeg;eíe!ő előkészítéséről ír, «Levéltáros részére a legjobb előkészítő gyakorlat a történelem elmélyült tanulmányozása. Ez felruházza országa és annak kormányzata története fejlődésének ismeretével, mely a levéltár irataiban történő kutatás alapja ... .> Ezekre a megjegyzésekre volt tekintettel a Oivü Service Co mm is sión is, amikor kidolgozta a képzési utasítást. Különbséget tettek azonban a levéltárosokkel és a segédszemélyzettel szemben támasztott követelmények között A jelöltek kétféle utón szerezhetik meg a képesitést Egyrészt amennyiben már levéltárakban dolgoznak, a levéltári munka közben. Másrészt azok részére, akik valamilyen más foglalkozást töltenek be, hetenkint egyszeri, egy órai gyakorlattal, valamelyik levéltárban, biztosítanak képzést A levéltárak vezetői felelősek a gyakornokokért, irányítást is adnak nekik. A képzési utasítás négy tételben határozza meg a gyakornok fejlesztésére váró tulajdonságait: 4. A kollektív szellem ápolása, amely szellem birtokában lesz képes a gyakornok arra, hogy összhangban tudjon dolgozni társaival. 2. A büszkeség, becsületesség, részrehajlatlanság. udvariasság, a közügyek iránti odaadás érzésének kifejlesztése. 3. A lelkesültség és a munka végzésében a kielégülés érzésének felkeltése. 4. Az iratokat érhető veszélyek csökkentésére való törekvés. Ez általános követelmények mellett a központi levéltárban a hivatásos - a felsorolás szerint valószínűleg tudományos szintű - alkalmazottaktól az alábbi nyolc tulajdonságot várják el, illetőleg fejleszük ki bennük : 4. Meg kell tudni határozni az iratok adminisztratív, történeti, jogi vagy más értékét abból a szempontból, hogy azokat megtartsák-e vagy selejtezzék. 2. Rendezetlen iratokat használható állapotba kell hozni, anélkül, hogy a szervezeti egységüket és épségüket megsértenék.Ctehát a fond épsége megőrzendő). 3. Az iratokat alkalmassá kell tenni a megőrzésre. (Ez nyilván 250