Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - FIGYELŐ - Komoróczy György–Oltvai Ferenc: A levéltári és irattári középkáderek képzésének néhány kérdése a külföldi szakirodalomban / 245–251. o.

folyamatos és az ©gyes termelési és kutatási ágak által megkívánt szükségletnek megfelelő szakmai képzési tanfolyamot szerveztek, A potsdami szakiskolán a továbbképzést a tudományos levél* tarosok hathatós közreműködésével oldották meg, A levelező oktatás tanterve a «Direktstudlüra*-nak, - tehát a levéltáraiban dolgozó középkáderok tanfolyamának - megfelelően átdolgozott tanterve. Tekintettel kellett lenni ugyanis arra, hogy a levelező hallgató a hosszabb gyakorlata miau tanulmányait kedvezőbb feltételek között végzi mint a levéltári dolgozó. A tDirektstudíumoru majdnem kizárólag az állami levéltárak középkáderei vesznek részt, a levelező oktatásban pedig a közigazgatás és az üzemek dolgozói. AÍ levelező tanfolyamon az idegennyelvü ismeretek megszerzéséről lemondanak és kevesebb óraszámban foglalkoznak a technikai kérdések elsajátításával is mint a levéltárak dolgozói. A! levelező hallgatók ui. már évek óta gyakorlati levéltári, 111. irattári munkával foglalkoznak. A levelező tanuló az állami záróvizsgára 2000 órás keretben készül fel. A tanterv a következő tantárgyakat irja elő Társadalomtudomány, Német történelem. Német gazdaságtörténelem, A gazdasági élet igazgatástörténete, Üzemgazdaságtan, A gazdasági szervek iratainak ismerete. Állami gazgatás tört én et. Levéltártudomány;. Kisebb mértékben foglalkoznak paleográfiával és irodalmi források ismeretévei. valamint a történeti német nyelvvel. A tanulmányi időből az általános szakokra (társadalomtudomány, német történelem, német nyelv) 43 £-ot, a szaktudományokra 57 %-ot fordítanak. A tanulmányokat a levelező osztály ellenőrzi és irányítja. 14 naponként csoportokban hívják össze a tanulókat konzultációra, amelyeket a drezdai, weimari, schwerini és magdeburgi tartomány; levéltárakban, s a német központi levéltár merseburgi részlegénél tartanak meg. Aí konzultációkon módjuk van a tanulóknak a kitűzött anyag súlypontjait tudományos levéltárosok vezetésével mégegyszer átvenni. A tudományos levéltárosok részére a tanfolyamokon való közreműködés komoly megterhelés, de ezt szívesen vállalják annak a tudatában, hogy a kapcsolat erősödik a levéltárak az üzemek és a közigazgatás között. A szakmai továbbképzés lebonyolításával a tartom agyi levéltár jelentősége növekedik. A levelező oktatásban való részvétel a hallgatóktól szívósságot kíván; mert hetenkint legalább 15 órát kell magántanulásra fordítaniuk. Az első záróvizsga eredményei azt bizonyították, hogy a tanulmányi célt elérték. Az NDK kormánya támogatja a szakmai levelező oktatást. Viseli a költségek túlnyomó részét Egy-egy hallgató költségei 700 DM-be kerül„ ezzel szemben a tanuló csupán 80 DM illetéket fizet évenként A tanfolyam vezetősége indokolt esetben ezt is mérsékli, vagy elengedi A tananyagot, térítés nélkül kapják a hallgatók. A vizsgákért és a konzultációkért nem keli fizetni. A tanuld 30 nap fizetett szabadiságot kap a konzultáciés és vizsganapokra. Magának a szakiskolán folyó Direktstudium-nak, tehát a Speciálisan levéltári középkáderképzésnek állapotáról Botho Brachmann : Der Stand der Ausbildung an der Fachschule für Archivwesen, c. cikke (Archivmitteilungen Vili. évf. 1958. 2. sz. 58-59. old.) számol be. Az NDK levéltárosainak 1957 júniusában Lipcsében megtartott kétnapos értekezletén figyelemre méltó eredményekre utaltak, amelyeket a levéltáros utánpótlás kérdésének megoldásában értek el, A hozzászólók Joggal állapították meg. hogy a levéltári hivatás minden ága, beleértve a kiképzést is, a társadalmi haladás egy része és ezen a téren az utóbbi 10 évben komoly eredményeket értek el. E fejlődésnek a következő tények Jelentik mérföldköveit: A levéltártudoraányi intézet megalapítása 1950-ben, a középkáderképző levéltáros szakiskola megnyitása 1955-ben, és a szakiskolán a levelező oktatási forma bevezetése 1956-ban. A levéltáros szakiskolán 4955-1957. tan246