Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - FIGYELŐ - A lengyel levéltárak negyedik módszertani konferenciája / 227–244. o.

2, Az iparvállalatok anyagának egy része az ipar irányító szerveinél (szakminisztériumok, központi staílsstikai hivatal, bankok) is megtalálható, figyelembe kell azonban venni, hogy az irányító hatóságoknál az anyag hiányos lehet, csak beszámolókat tartalmaz az egész iparágra vonatkozólag, A hiányok pótlása azonban nemcsak egy történésznek, hanem egy nagyobb kutatócsoportnak lehetőségét is meghaladja. Ezért nem vehetjük figyelembe azt a szempontot, hogy a vállalati anyagból mindazt megtartsuk, ami az irányító szervek anyagának ellenőrzését és kiegészítését lehetővé teszi, 3, Az ipar teljes fejlődését a jövő történésze csupán az ipar irányító szerveinek anyagából rajzolhatja majd meg és minden esetben le kell mondania a vállalati anyag leihasználásáról, ha a kérdéses adatok a magasabb szervnél megtalálhatók. Az irányító szervek levéltárában lévő hiányok esetében azonban a vállalati levéltár lesz az egyetlen íorrás és ebben az esetben a fentebb ismertetett elvből kell kiindulni. Meg kell vitatni azt az egyébként helyes alapelvet, mely szerint a címzettnél lévő Jelentés <B» kategóriába, az elküidőnél lévő eredeti az <A» kategóriába tartozik. 4; Figyelembe keil venni, hogy a vállalati irattárban sok olyan kiadvány található (árjegyzékek, katalógusok, szabványok stb.), amelyek a könyvtárakban is megtalálhatók és amelyek a levéltári anyagot kiegészítik vagy azt helyettesítik.^ 5. A centralizáció fokához képest nem tárgyalható egyöntetűen az egész 4 944-*í 956-os korszak. Az 4948-ig terjedő időszak anyaga pl. óvatosabban selejtezendő. A hatéves terv időszakában áz ipar csupán a felsőbb szervek által hozott határozatok végrehajtója volC anélkül, hogy a határozatokra hatást gyakorolhatott volna, A történészt ebben az esetben a határozatok végrehajtásának módja fogja érdekelni. 1056 után a decentralizáció következtében a központi szervek irattárának jelentősége csökken, a vállalatoké nő. Az egész korszak alatt a vállalati iratok részben olyanok, amelyeknek kidolgozását és formáját a központi utasítások szabályozták, vagy amelyek szabadon keletkeztek a vállalatoknál, ezeknek azonban túlnyomórészt bizonylat jellegük van. A központi utasítások olyan egységes iratok létrehozását is elősegítették (pL a vállalati tervezésnél), amelyek nem kerültek felterjesztésre. 6. Az ipari vállalatok gazdasági tevékenysége kapcsán keletkező pénzügyi és könyvelési anyag jelentős forrás lehet a történész részére. 7. A (levéltári értelemben vett) iroda és irattár egészen különböző képet mutat a rendezettség szempontjából. Beszámolójának harmadik részében a szerző az ipari vállalatok irattárait tematikai elv alapján ismerteti. 4, Az ipar működésének alapját és szervezetét érintő iraofe, Az ipar megindítására vonatkozó iratokat (leltárak. helyzeUelentések, átaiás-átvételi jegyzőkönyvek, a személyzet átvételére vonatkozó iratok stb.), a legnagyobb óvatossággal keli selejtezni és a amúgy is kisterjedelmű anyagban sok t3» kategóriájú megtartandó irat is lehet ögyaneöbe a csoportba tartoznak az államosítás iratai és ezeknek a selejtezése annyival könnyebb, hogy ezek az irányító szerveknél is megtalálhatók. 4 belső normatív jellegű anyagot az igazgató ttjU kára vagy a szervezési osztály őrzi. 2, A távlati és éves termelési feladatokat és eszközöket érintő iratok. Ezek az iratok a tervosztálynál találhatók és nemcsak a termelési tervet, hanem annak valamennyi következményét részletezik (anyagterv, biralapterv, beruházási terv stb.). Formájukban teljesen egységesek, ezzel biztosítják a más vállalati tervekkei való összehasonlíthatóságot. Ezek az iratok megőrzendők, ugyancsak megőrzendők a tervek variánsai. 3. A tervfeladat ok végrehajtásainak ira t a í. A bes zám olórendszer iratai megfelelnek a tervfejezeteknek és azokkal azonos elbírálás alá tartoznak. Egyedi elbírálásban kell 237