Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - FIGYELŐ - A lengyel levéltárak negyedik módszertani konferenciája / 227–244. o.

ritkozhat csupán elméleti meghatározásra, hanem az egyes szakminisztériumok területén vertikális vizsgálatokat is szükségessé tesz. így biztositható majd, hogy egyetlen gazdasági vagy közigazgatási terűiét sem marad ki á vizsgálatból. Azok az 4955-ben jegyzékbe íoglalt hivatalok és intézmények, melyeknek irattermelése nem tarthat számot levéltári megőrzésre, itt som Jöhetnek tekintetbe. A szakminisztériumok vertikális vizsgálata viszont megkönnyíti annak eldöntését is, hogy milyen szinten kell bizonyos iratokat megtartani. A? konferencián működő albizottságok - hangoztatta BíelinSka - ezzel a módszerrel kell, hogy dolgozzanak. Nem mellőzhető a levéltári anyag tömeges voltának kérdése, bár ez a kérdés Lengyelországban nem égeti. A két világháború közti időszakból ui. mindössze töredékek maradtak meg, s a népi Lengyelország első éveinek anyagát is erősen megritkították. Viszont mig a XX. század elején még az volt az általános felfogás, hogy a levéltár egyedi iratokat, vagy legfeljebb azok egy példányos hiteles másolatát őrzi, ma az irodatechnika segítségével a közigazgatásban különböző szerveknél bizonyos iratokat több, néha több száz példányban meglévő irat is lehet maradandó értékű. A levéltárosnak kell eldönteni, hogy mely együttesben tartja meg az iratot A maradandó értékű iratok jegyzékének elkészítésénél ezt is kell figyelembe venni, s az iratot ott kell megtartani, ahol keletkezett, A főreferátumok elhangzása után a második napon a konferencia az iraíképzö szervek három fő típusa szerint három bizottságra oszolva vizsgálta a kérdést: a közigazgatási iratok, a gazdasági iratok, és a mezőgazdasági iratok bizottságában. A közigazgatási iratokkal foglalkozó bizottságban a kérdés gerincét természetszerűleg a tanácsi iratanyag selejtezhetősége képezte. Tanácsi vonatkozásokat emelt ki Leokadia Golebiowska Maradandó értékű iratok az államigazgatás és kormányzat legmagasabb szer

veméi c. referátuma, A referátum az Elnöki Tanács és a Minisztertanács titkársága azon osztályainak vizsgálatán alapul, amelyek a tanácsok közvetlen irányításával és a kormányzati kérdésekkel foglalkoznak. A maradandó értékű iratok kérdésénél a vizsgálat kiinduló pontja ezen osztályok funkciója és hatásköre. A szerző bevezetőül ismerteti az Elnöki Tanács és a Minisztertanács titkársága jogelődeinek 4944. és 4952. március 20. (az uj alkotmány) közti fejlődését és szervezeti változásait Az iratokat 4954-ig iktatókönyv-rendszer, majd iktatókönyv és iratjegyzék nélkül, a dossziékra vezetett vezérszavak szerint kezelték. Ezeket a dossziékat az évenként felfektetett lajstromok szerint helyezik eL Valamely irat megtartandó voltának első ismérvét az uj népi állam hivatali struktúrája hatá rozza meg. Ebből a szempontból elsősorban azok az iratok tartandók meg, melyek az állam terűié tén végbemenő társadalmi átalakulást és a népi hatalom megerősödését tükrözik. Mennél alapvetőbbé válik a hivataloknak mint a tanácsok rendelkező, koordináló és ellenőrző szervének munkája, annál nagyobb irataik történeti értéke. A jövő történészének ezekben az iratokban kell megtalálnia azoknak a jelenségeknek anyagát, melyek az államapparátus működésének technikájára, mégpedig annak nemcsak a pozitív, hanem a negatív oldalára is vonatkoznak. A jogszabályokat kezdeményező és magyarázó hivatalok anyaga egyedülálló felvilágosítást adhat ezért ezek jegyzőkönyveinek és a hozzájuk kapcsolódó mellékleteknek igen nagy a jelentőségük. Feltétlenül helyes, ha egy-egy rendelet létrejöttének utján keletkezett valamennyi iratot megtart a levéltár, mert a történészt a rendelet létrejöttén©k minden részlete érdekli. A tanácsok felterjesztései és azok mellékletei is a megtartandó iratok közó tartoznak. Egyedi csoportot alkot a tanácsok szervezésére, munkájuk irányítására, osztályaik megszüntetésére, stb, vonatkozó anyag. Fontosak a vajdasági tanácsok költségvetésére és beruházására, a más hivatalokkal (pi. a Legfőbb Ellenőrzési Központ) val<} érintkezésre szolgáló levelezés, A káder fejlesztés iratai a személyzet változását mutatják. A személyzet kiképzésének tervei, konferenciák jegyzőkönyvei az iskolázás hatásáról tesznek tanulságot 230