Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Belov, G. A.–Makszakov, V. V.: A Szovjetunió levéltárügyének új szakasza / 204–217. o.

Az Aliami Levéltári Pondról szóló 4958. évi rendeletbén uj*a selejtezéssel kapcsolatban a Levéltári Főigazgatóság részére biztosított azon jogkör, mely szerint az őrzési idő feltüntetésével ellátott dokumentumanyag Jegyzékekkel már rendelkező minisztériumok ós'hivatalok részére engedélyezheti a meg nem őrzendő dokumentumanyagok kiselejtezésének önálló eldöntését E pont megfogalmazása ismét aláhúzza a levéltári szervek vezető, utasító szerepéi e kérdések megoldásában, mivel még azokban az esetekben is, amikor a hivataloknak jóváhagyóit azaz a Levéltári Főigazgatósággal egyeztetett jegyzékeik vannak, a meg nem őrzendő dokum»ntura*nyskgolc 'megsemmisítési jogának megadását a törvény teljesen a Levéltári Főigazgatóság döntésére bizza. Az uj rendelet pontosabban tárgyalja a hivatali irattárak szervezésének rendjét Előirányozza a minisztériumok, hivatalok, és gazdasági tanácsok irattáraira vonatkozó, az adott minisztériumok, hivatalok, vállalatok vezetői által megerősítendő,, a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatóságával,, vagy a szövetségi köztársaságok levéltári igazgatóságaival (osztályaival} egyeztetett rendelet kiadását. Más hivatali irattárak munkájának szervezéséi az adotí ;ii*#!«*** »É«r*e»«***«, vállalatra vonatkozó rendéletek határonsák meg. A .hivatali irattárak egész tevékenységéért, a minisztérium,, a hivatal, a népgazdasági Tanács vezetője felelős. Rájuk tartozik a hatáskörökbe tartozó hivatali levéltárak állapotának ellenőrzése is. Az 195& évi rendelet a hivatali irattárak sok dokumentum anyagán ál uj, a régi levélíárügyi vonatkozású rendeletekben lefektetettnól jóval hosszabb őrzési időt szab meg. Ezt annak a szükségessége váltotta ki, hogy biztosítsuk a hivatalok számára a folyó ügyiraUermeiésükben keletkező egyes dokuraentumfajíák felhasználását a napi munkában,- s ugyanakkor mentesítsük az állami levéltárakat egyes nem hozzájuk tartozó feladatok végrehajtásától. A hivatalok.'irattáraiban lévő dokumentumoknak az utóbbi időkig érvényben volt őrzési ideje kényszerítene az állami levéltárakat arra, hogy megőrzésre raktáraikba átvegyék a személyi állománnyal kapcsolatos hatalmas mennyiségű anyagot,, és ezzel együtt magukra vállalják a» anyag biográfiai jellegű tájékoztatókkal való ellátásának kötelezettségét A Levéltári Főigazgatóság és a vezetése alá tartozó levéítári szervek kötelesek megteremteni a hivatalok, szervezetek: és vállalatok irattárainak olyan helyi ellenőrzését hogy az e vállalatoknál dolgozó állampolgároknak mindig lehetősége legyen a munkájukkal kapcsolatos igazolások beszerzésére. Az uj rendelet a dokumentumanyagoknak a hivatali irattárakban való öt éves őrzési ideje helyett •» amit a szovjet hatalom első éveiben <A levéltári ügyiratok őrzéséről és megsemmisitésérőb cimü dekrétum állapított meg, valamint az állami hivatalok többsége számára az 1941. évi reudeíei által megszabott tiz éves idő helyett hosszabb. 15,. sőí egy sor dokumentum-kategóriánál 40 éves őrzési idői ír elő, s differenciálva kezeli a különböző hivatalokat e kérdés megoldásánál Az 45 éves őrzési időt a rendelet a hivatali irattárak közül a Szovjetunió, a szövetségi és autonóm köztársaságok legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási szervet a Központi Szövetség (Ceniroszojuz). a népgazdasági tanácsok és hivatalok, az össz-szövetségi és köztársa,: sági aiárendeltségü hivatalok, szervezetek és vállalatok dokumentum anyagai számára állapiba meg. A 10 éves időt a kerületi, megyei, és körzeti alárendeltségű hivatalok, szervezetek és Vállalatok anyagai, az ötévest a városi és járási alárendeltségű hivatalok, valamint a gépállomások, technikai javitóállomások, állami gazdaságok és kolhozok anyagai számára. A leghosszabb idő: 75 év az anyakönyvi anyagok és 40 év a személyi állomány anyagai esetében- Felemeli a film-, fotó-és hangfelvétel anyagok őrzési idejét: a film- és hangfelvételeknél a másolás befejezéséig, de legfeljebb öt évig, a íotó-negaíivoknál és pozitivoknál öt évig, - az 1941,. évi rendeletben megállapított három év helyett .4 hivatali irattárakból az állami levéltárakba történő dokumentumanyag átadás rendjét, a központi és helyi levéltári igazgatási szervek állapítják meg, A rendelet 209