Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Belov, G. A.–Makszakov, V. V.: A Szovjetunió levéltárügyének új szakasza / 204–217. o.

táríejlesztésnek az első, a levéltárüggyel kapcsolatos lenini dekrétumokban lefektetett alapelveit alkotóan továbbfejlesztve és a levéltári intézmények negyvenéves gyakorlati tapasztalatát általánosítva - még magasabbra emeli országunkban a levéltárügy jelentőségét és uj fegyvert ad a szovjet történész-levéltárosok kezébe a levéltári szervezet szovjet rendszerének további erősítésére és a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja dokumentumanyagainak a kommunista társadalom széleskörű építésénél történő sokoldalú felhasználásához szükséges feltételek biztosítására. Az uj rendelet felöleli a szovjet levéltárfejlesztés minden oldalát, megváltoztatja, kiegészíti, pontosabban meghatározza a levéltár előző fejlődési szakaszának idejétmúlt törvényeit. Meghaflr rozza a Szovjetuni • Állami Levéltári Fondja létrehozásának célját és jelentőségét, dokumentumanyagának összetételét, azok megszervezésének formáit, az állami levéltárakban ós hivatali irattárakban, a Levéltári Főigazgatóság és a Szövetségi Köztársaságok Levéltári Igazgatóságainak (osztályainak) szerepét, ezek kölcsönös viszonyát és az állami hivatali szervezetben elfoglalt helyét, a dokumentumanyag állandó megőrzésre és megsemmisítésre történő kiválogatásának, s azok felhasználásának elveit Az uj rendelet teljesebben és pontosabban tárgyalja a Szovjetunió Levéltári Fondjának állományát. Az állományába tartozó dokumentumkategóriák felsorolásában elvégezték azokat az elengedhetetlen javításokat és kiegészítés eket, amelyek az elmúlt évek alatt az országban végbement változásokkal kapcsolatosak. Az uj rendelet szerint a Szovjetunjó Állami Levéltári Fondja a szovjet állam birtokában lévő tudományos, politikai és gyakorlati jelentőséggel bíró dokumentum anyagok összessége, A rendelet a dokumentumanyagok fogalmának konkrét megfogalmazását adja, ami nagy Jelentőséggel bír azokkal a még folytatódó kísérletekkel kapcsolatban, amelyek a levéltárüggyel kapcsolatos szovjet törvényhozást csak a hivatali eredetű, az állami szervek ügykezelésében lerakodó dokumentumokról történő gondoskodásként értelmezik. Áz 1958. évi rendelet leszögezi, hogy dokuraentumanyag az olyan magánlevelezés, továbbá a tudományos és művészeti alkotások, memoárok, naplók olyan kéziratai, olyan kéziratban lévő zenealkotások, és más olyan dokumentumfajták is, amelyek állami rendelkezésbe kerültek. A Szovjetunió Állami Levéltári Fondja állományába tartozó dokumentumanyagok felsorolása felöleli az összes anyagkategóriákat, amelyek országunkban annak egész sokévszázados története folyamán keletkeztek. Elsősorban ide tartozik azoknak az anyagoknak a csoporttá, amelyek a szovjet szocialista állam, a szovjet társadalom történetét tükrözik: az államhatalom és államigazgatás legfelsőbb szerveinek dokumentumai,, a Szovjetunió, a szövetségi és autonóm köztársa ságok bíróságainak és ügyészségeinek a dokumentumai, a Szovjet Hadsereg és a Szovjetunió Haditengerészeti Flottája bíróságának és ügyészségének, katonai egységeinek, intézményeinek és szerveinek anyagai, a Szovjetunió vállalatainak tudományos, oktatási, technikai, népművelési, szociális-kulturális intézményeinek, könyvkiadó vállalatainak és sajtószerkesztőségeinek anyagai. Ezek az anyagok a legszélesebb anyagcsoportot képezik, aminek részaránya a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjának állományában a szó szoros értelmében napról napra nő. Az Állami Levéltári Fond anyagának második csoportját képezik a forrad alom előtti Oroszország volt államigazgatási szerveinek, egyéb hivatalainak, és szervezeteinek dokumentum anyagai, valamint az Ideiglenes Kormány és más, a Szovjetunió területén a hatalomra igényt tartott kormányok anyagai (beleértve a német fasiszta megszállók 1941-1945. évi anyagait is,). A Szovjetunió Állami Levéltári Fondjába tartoznak a szovjet állam állami, politikai és társadalmi személyiségeinek anyagai, a tudomány, a technika, a művészet alkotóinak, a szocialista termelés legkiemelkedőbb újítóinak és élenjáróinak az anyagai, a torra dalom előtti korszak tudományos, technikai, művészeti, irodalmi, politikai és társadalmi személyiségeinek az anyagai, a tudományos-történelmi és kulturális értéket képviselő film- fotó és hangfelvétel anyagok, az agitációs és propaganda célból készült illusztratív kézírásos, sajtó és egyéb anyagok, a Szovjetunió népeinek történelmi jogi, művészeti, irodalmi és az életformát tükröző Írásos emlékei. 205