Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Páhi Ferenc: Adalékok Szentes város közigazgatásának és igazságszolgáltatásának történetéhez, 1837 / 162–199. o.
Páni Ferenci ADALÉKOK 3ZBNTBS VÁROS KÖZIGAZGATÁSÁNA K feS IGAZSÁG SZOLGÁLTAT ÁSÁN;^ TOaT SHBTBHBZ* • (ibM) Az alábbiakbán adalékokat közlünk Szsnteí? m - ;város reformkori szervezési szabályrendeleteiből* Érdekes és Jellemző dokumentumai er.ek y%\ alföldi parasztváros igazgatási szervez** tének, nemcsak konkréten Szentes viszonylatában, hanem'általában is*. Segítségével képet kapunk az altöldi mezővárosok a korabeli igazgatási Igéajrfiröj és azokról a lehetséges szervezési for«* mákról, melyekkel ezeket akkor kielégíthették* Az uj szervezés Jobb megértése érdekében vázlatosan át kell tekinteni a létrejött és meg* előző évtizedek fejlődését* Szentes lakossága a Mária Terézia által 1767, évben kiadott úrbéri rendezés során lénye* gesen rosszabb helyzetbe került, mint azelőtt volt Ez a súlyosabb időszak majdnem egybeesik azzal, amikor a HaruGkern család helyett a Károlyiak joghatósága alá került Az úrbéri rendezés előtt ui* Szentes szabadon választotta biráit még a török uralom alatt kialakult szokásjog alapján. Az úrbéri kérdések rendezésével azonban a fóidesur kijelölési joga feléledt és ezzel a jogával a földesúr élt is* A rendezés előtt Szentes jobbágyai nem földhözkötött jobbágyok voltak, hanem un. szabad* menetelü, robotot és dézsmát nem ismerő, taksas jobbágyok. A város ugyanis a földesúrral szerződést kötött a földesúri jogok és egyéb szolgáltatások készpénzben történő megváltására és ezt az összeget a lakosság között arányosad osztották fel, Szentes esetében-Mária Terézia rendelete ezt az állapotot szüntette meg és visszasüly* lyesztette a lakosságot a robotot fuvarozást teljesítő és dézsmát fizető jobbágyok sorába. Ezt - a lakosság számára eddig ismereüen helyzetet **a mindinkább hatalmaskodó és tulkapásokra hajlamos uradalmi tisztek, •»- a földesuraság látható képviselői m raég súlyosabb; tették, * Ez a súlyos helyzet mely egyre jobban guzsbakőtötte a város Jómódú polgárosodó parasztságaidé a földesúri család részéről megnyilvánuló készség is, - eredményezte, hogy 1835. évben a város vezetősége szóbeli kérelemmel fordult a földesúri családot képviselő gr. Károlyi Lajoshoz, hogy Nyíregyháza példáját követve, az összes úrbéri szolgáltatásokat egyszersmindönkorra megválthassa* Ehhez a kérelemhez a gróf. a testvérei nevében is. hozzájárult Az Így mégindult tárgyalások alapján készült el 1836, Január 10=én az örökváltsági szerződés, amelyet a városi népgyűlés egyhangúlag elfogadott A város megváltakozási összege csaknem másfélmillió forintot tett ki. Csakhamar világos lett hogy ezt a hatalmas összegét a város a szerződés szerint egy év alatt kifizetni nem tudja* x Adattárunkat mai számtól kezdve m mint olvasóink is megfigyelhetik - profilját illetőleg kibővit* jüfc; benne ezekután nemcsak a szűkebb értelemben veit levéltártörténetre (tehát az iratanyagot őrző. kezelő, erre különlegesen rendszeresített*intézmények múltjára), hanem tágabb értelemben is- az iratanyagot létrehozó szervek szervezetének történetére vonatkozólag is kívánunk közölni dokumentumokat Oka ennek az a felismerés, hogy irattárakat és ügykezelést illetve az ennek keretéül szolgáló szervezetet egymástól elválasztani, külön vizsgálni sem a jelenben, sem a múltban nem lehet (Szerk*) 162
