Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Vörös Károly: A magyar levéltárosképzés jelenlegi rendszerének kialakítása / 156–159. o.

Milyen legyen azonban ennek, a napi levéltári munka kereteibe ágyazott, de rendszeres képzésnek tartalma és tormája?-" az uj rendszerű képzés megindításánál mindenekelőtt ezt a kérdést kellett tisztázni* A kérdés problematikáját a Levéííárak Módszertani Kollégiumának 1953 tavaszán tartott Mese elé beterjesztett (e sorok írója által összeállított) előadói tervezet a köké* okban foglalta-'ossz*

4Á levéltáros kívánatos szakképzettsége r véleményünk szerint- két rétegből tevődik öszsze: alaprétege általános történeti, segédtudományi, hivatal- és jogtörténeti, államigazgatási és speciális levéltártani ismeretekből áll; csapa olyan ismeretanyagból, melynek birtokolása nélkü* lözheteűen bármilyen beosztásban és szakterületén működő levéltárosra nézve is- a lenti ismeretanyag elsajátítása révén..*str$*U általános törté nett kultúra és módszertani jártasság mindenképpen elengedhetetlen alapfeltétele a színvonalas levéltári munkának, á IfvéHárotkepsé'a alsó feladata tehát ennek, az ismeretanyagnak elsajátíttatása kell hogy legyen. A levéltáros ícépzetú második rétege levéltáron belüli speciális munkakörének fcí*Wltéséhez szükséges különleges szakismeretekből tevődik össze. Ezeket jelenleg - és évtizedek óta is - a levéltáros többnyire a bebsztifa során végzett gyakorlati munka alaít gyűjti össze* annak konkrét igényeihez képest, - más Irányú levéltári és történeti ismereteinek bizonyos természetszerű háttérbeszoruíásavaL Ugy ,éUük« hogy a levéltáros szakképzést err* az eddig ilyen szempontból erősen mellőzött területre is ki kell terjeszteni azáltal, hogy az alaprokuiag már kiképzett levéltáros mielőbbi szaklevéltárossá válásához a képzés második fázisában megfelelő lehetőséget irányítást és segítséget nyújtunk* Levéltár ügyünk jelenlegi széles kiterjedése ugyanis egyre nehézkesebbé teszi az élj színvonalú szakemberképzést mely a modern gazdasági levéltárügy problémáinak ismeretétől kezdve egészen a középkori paleográfiáig teljes ismereteket ad. ugyanakkor levőitárügyünk szervezete feleslegessé is teszi ezt hiszen valamely levéltár bonyolultabb szakmai problémái megoldásába nyugodtan bevonhatja egy más levéltár valamely, az illető kérdésben különösen jártas dolgozóját Amellett már állami levéltáraink anyagának összetétele is meglehetősen felest legessé teszi az ilyen széleskörű szakismeretek általános előírását Megengedhetőnek találjak tehát a levéltáros szakképzés második fázisának brionyos mérsékelt szakosítását is. A magyar levéltárügy igényei *• véleményünk szerint •»» a lévőitárosképzés második fázisában az általános alapképzés után a következő négyirányú szakképzést teszik indokolttá p.aleográfus levéltáros (Mohács előtti korra szakosítva), történeti levéltáros (az 4526-4848 közötti korra szakosítva)/ államigazgatási levéltáros (a modern kori államigazgatási anyagra szakosítva), gazdasági levéltáros (a modern kori gazdasági anyagra szakosítva^. Véleményünk szerint a levél tárosképzés első fázisa két évig az alapképzés kellene, hogy legyen: ennek birtokában a levéltárosnak képesnek kell lennie arra. hogy bármilyen levéltárt tudományos munkakört beosztotti szinten tökéletesen ellásson. Az ezután következő kb. 3 éves szakképzés birtokában olyan ismeretanyagot kap, melynek alapján a szakképzésének megfelelő területen -< amennyiben persze megfelelő gyakorlatot szerzett és erre különben is alkalmas «* bármilyen levéltári tudományos vezetői munkakör ellátásánál is felhasználható. Az általános alapképzés végén benne a benne résztvett levéltárosnak a következő ismeretekkel kell rendelkeznie • Passzív latin és német nyelvtudás. 30 ;g>os szó tár használattal és a két nyelven, valamint magyarul irt szövegek olvasásának ismerete a XVI. század közepétől* napjainkig; diplomatikai, paleográfiai, kronológiai, pecsétt'ani, genealógiai,, címertani, történeti földrajzi és archeográfiai alapismeretek; magyar és egyetemes történeti ismeretek; magyar állam- és jogtörténeti ismeretek, különös'tekintettel az intézmények és hivatalok történetére, magyar államigazgatási jog, különös tekintetei az államigazgatás mindenkori szervezetére* kapitalista és szocialista gazdasági alapismeretek, különös tekintettel a szervezési és iratkezelési ismeretekre; levéltártani, levéltártörténet! és levéltárigazgatási alapismeretek, a történeti, államigazgatási és levéltártani szakirodalom áltagos bibliográfiai szinten való ismerete; a levéltáros rendelkezzék a bármilyen kérdés megoldásához szükséges irodalmi anyag gyors összegyűjtéséhez alkalmas ismeretekkel. 4 57