Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bautier, Robert-Henri–Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltárak a történeti kutatás szolgálatában: összefoglaló jelentés az V. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia számára, Lisszabon, 1959 / 63–106. o.

C - A kutatásra kiadott iratanyag maximális mennyisége Csaknem valamennyi levéltár vezetőéivé az. hogy a kutatók által egy napra igényelt egységek számát ne korlátozzák, feltéve, hogy ezzel nem élnek vissza (Belgium, Luxemburg, Public Record Office, Spanyolország, német levéltárak stb. ,„.) és hogy ez a kutatószolgálat lehetőségéivel összeegyeztethető legyen (NDK. Olaszország,, Rajna-Pfaiz, Washington). Ott ahol a kutatók napi ^vágyának határi szabnak, elég tágan fogják fel az egységek számát: 42 írattörab, iratcsomó vagy regiszt?um Párizsban. 45 egység Romániában, 20 Bajorországban,, 80 Dániában. Görögországban és Lengyelországban sokkal alacsonyabb a határ, 3 vaskos csomó,; számítanak azonban az ettől való eltérésekre és ezt a korlátozást az átutazó kutatókra természetesen nem vonatkoztatják. Hogy megkönnyítsék a kutatószolgálatot, megzabolázzák a kutatók túlzott Igényeit és megakadályozzák őket abban, hogy összekeverjék az iratcsomókat, a legtöbb országban korlátoznák az egy alkalommal kiadható egységek számát,, ez a szám gyakran 3 (német szövetségi levéltárak, Hollandia, Lengyelország, Portugália), vagy 4 (London, Ghána), 5 Svédországban. Párizsban az Archives Nationalesban egészen hatig terjed a benyújtható kérőlapok száma, de elvben a tételeket csak egyiket a másik után szolgáltatják ki. Még kell azonban említenünk egy különleges esetet éspedig Magyarországét A kutatás előtti rendszeres lapszámozás és a visszaadáskor való ellenőrzés érdekében, a magyar levéltárak csak egyetlen iratcsomót adnak ki egy alkalommal (kb« 600 lap), vagy égy oklovélkötegeí vagy két térképet vagy 45 regisztrumot (repertóriumot). Ezeket a második kérőlapon igényelt dokumentumokat csakis az első tétel visszaadása után adják ki. Noha olvben a napi kérőlapok számát nem korlátozzák, a személyzet jelenlegi létszáma alig engedi meg, hogy naponként egyazon kutatónak két iratcsomónál többet szolgáltassanak ki D - A rendestől eltérő módon kutatható iratokra vonatkozó kivételes 3za b á I y o k Néhány államban (Jugoszlávia. Rodézia, semmiféle kivételezést nem ismernek. Ezzel szemben más államokat a kutatók irányában sokkal liberálisabb politikára kényszeritett egy ujkeletü fejlődés, megrövidítve Jelentékenyen, vagy akár el is törölve a kutathatóság határidejét : Lengyelországban korlátozás nélkül minden irat kutatható, kivéve a rossz állapotban lévő iratokat amelyeknek csak fényképeit bocsátják a kutatók rendelkezésére; ugyanez a helyzet Jugoszláviában, ahol a levéltárigazgató esetenkint illetékes bizonyos speciális fondok kutatásának engedélyezéséré. Hasonló a helyzet Ausztriában 4056, december 45-e óta, kivéve egyes, 4948* november 4. utáni iratokat Ugyancsak igen közeli időhatárt szabtak meg a német szövetségi levéltárakban (4945. május 9,) ; ha a dokumentumok természete megkívánja és 4945 utáni iratok esetében az igazgató a belügyminisztertől kérhet külön engedélyt Magyarországon a határidő 4944-ben van megállapítva; a kivételes engedélyeket a Művelődésügyi Minisztérium adja, szükség szerint az illetékes ügyintéző szerv véleménye alapján. Minden más államban, a kutathatóság! határidő vagy 4948-ban vagy pedig egy 30, esetleg 50 éves időszakban állapíttatott meg. néha még ennél is többen (Belgium : 400 év). Három különböző eljárásmódot találunk a kivételes engedély elnyerésére: 4. Az ügyet a levéltárak központi igazgatása intézi mely Jogosult a kért engedély kiadására (Belgium, Csehszlovákia, NDK, Olaszország, a Legfelső Levéltári Tanács véleményezése ala-PJán; Alsó-Szászország, Hollandia, Portugália,, Rajna-Pralz, az egyszerű esetekben), 2, Az engedélyt a levélíárigazgatás adja meg, akérdéses iratokat beszolgáltató szerv véleménye alapján (Ghána. Görögország, Románia, a Levéltári Főigazgatóság javaslatára, Svájc), vagy 79