Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A levéltárak dolgozóinak közreműködése a mezőgazdasági termelőszövetkezeti iratkezelésének megszervezésében és megjavításában / 45–53. o.

Tanítsuk meg a szövetkezeti ügyintézőket a levelezés formai és tartalmi aj áto ss ágaira, A levél vagy Jelentés számozására, a tárgyra, a hivatkozásra, a címzésre, az aláirás és pecséteiés jogára, fontosságára, k szerkesztésének rövidségére, szabatosságára hivjuk lel a ügyeimet A jó papirosanyag fontosságát is hangsúlyozzuk. Bánjanak takarékosan áz Íróeszközökkel, mutassuk meg, hogyan lehet borítékot megtakarítani Terjesszük ki ügyelmünket a levél vagy a boritok helyes címzésére Is. Ka nincs Írógép, akkor készítsenek másolatot, használjanak levéliró tömböt A közgyűlési és vezetőségi ülésl jegyzőkönyvek jelentőségére utalni kelL Ügyintézósileg is biztosítani kell a törvényességet. A közgyűlési a tsz elnöke hívja össze, írásbeli értesítés utján vagy egyéb módon. A tagságnak előre meg kell ismernie a napirendi pontokat Meg kell állapítani a közgyűlésen megjelent tagok számát, a 'határozatképesség céljából. A közgyűlési Jegyzőkönyvnek tartalmaznia keli a közgyűlés höiyéí, idejét a Jelenlévők számát a napirendi pontokat Érthetően, röviden rögzíteni keli az elhangzott beszámolókat hozzászólásokat és javas^ latokat A határozatokat külön pontokban kell feivenni. megjelölve, hogy a határozat mellett hány tag foglalt állást, hányan szavaztak ellene, hány tag tartózkodott a szavazástól. Általában két példányban készitsék a Jegyzőkönyvet, Az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által kijelölt tagok, mint hitelesítők írják azt alá. A jegyzőkönyv egy példányát a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályának kell megküldeni A tsz-ket látogató szervek a látogatási naplóba Írják be megállapításaikat. E célra kétpéldányos átirótömb a legalkalmasabb, A feljegyzés másodpéldányát a lágotató magával viheti a tőpéldány pedig visszamarad a szövetkezetnél. Oktassuk ki az iratok kezelőit a határidőnapló vezetésére is. Az uj szövetkezetek ügyintézőinek egyik fontos tevékenysége a pénztárnapló vezetése, (tszcs-nél) és a könyvélés felfektetése. Ezek vezetésére ugyan a revizorok kioktatják őket igen hasznos azonban, hogyha mi a bizonylatok lerakására, azokra vezetett feljegyzések módjára hivjuk fel a figyelmet Amennyiben a szövetkezet szépirodalmi és szakkönyvekkel rendelkezik, ezeket is nyilvántartásba kell vennü A könyv kiadását minden esetben fel kell Jegyezni és a könyv átvételét a kölcsönvevő aláírásával igazoltatni kell. igyekeztünk röviden összefoglalni mindazt, amellyel mi segíthetjük a tsz ügyintézőit Nem elégséges a szövetkezetet egy alkalommal meglátogatni. A Jobb iratkezelés és iratmegőrzés felé fokozatosan vezessük a dolgozókat. Egyszerre még nem fog megváltozni az iratok kezelésének, tárolásának képe. Kisebb feladatok kitűzésével, a nagyobb felé haladva igyekezzünk befolyásunkat kiterjeszteni. Ajánlatos minden esetbe!

1 érdekeltté tennünk a könyvelőt az elnököt a párttitkárt Kérjjük a levéltár dolgozóit vegyék ki részüket a mezőgazdaság átszervezésének munkájából akár uj, akár már működő szövetkezetről van szó. Szép feladatot segíthetünk, ha képességeink, szándékaink íatbavetésével szolgáljuk ni. is e fontos nemzeti ügy sikeres teljesítését Tanulmányunk a levéltári dolgozókhoz szói A tsz-ek ügyintézésének javítása nemcsak a mi feladatunk. De hivatva vagyunk arra. hogy a jó ügyintézés és az iratok megfelelő kezelésének, jelentőségére az illetékesek figyelmét íelhivjuk. A tanulmányunkban közölt módszer csak az egyik ut Alapvető változást egy megfelelő ügyviteli szabályzat jelenthet. Mégis sokai tehetünk, amig az meg nem Jelenik. Fontos, hogy magunk is ismerjük a tsz fejlesztésre vonatkozó legfontosabb és ujabb rendelkezéseket hogy ezek felhasználásával e szerény tanulmányban közölteken túlmenően még tájékozottabbak legyünk. Csupán két rendeletre utalunk: a tsz-ek alakulását és működését főbb irányvonalakban, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 7. sz. tyr, rendelete (ffj, 15.) és az 5/l958. (L 15.) Korm. sz. határozat szabályozza. Tanulmányunkhoz tapasztalatokai gyűjtöttünk a szegedi és makói járási tanácsok mezőgazdasági osztályain, a szegedi és mezőkovácsházi Járási MNB fokoknál, a makói Úttörő tsz*en és a szegedi Dózsa tszbea Felhasználtuk e tárgyban korábban irott doigozaíunkaí; Oltvai Ferenc, Mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratkezelése és irataik nyilvántartása. LH. 1954. IV. évf. 1*2. sz. 90-4,01. old. Továbbá: Angyal BéIa,Hqr vajh Attila, Kreiczer Mihály, Polánszky Ferenc: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek számvitele, Budapest 1956. Kőzg, és Jogi Könyvkiadó, 3a, 35. old Vámos Tibor: A mezőgazdasági Termelőszövetkezetek ügyviteli és számviteli munkájáról (t rész.) Megyei és Városi Statisztikai Értesítő, 1959, jun,ÖK.évJ. 6.sz.) 282-283^} Szatmári Nagy Imre: A mezőgazdaság fejlődése a szocialista és kapitalista országokban, Budapest 1959. Kiadja a Hazafias Népfront 19--29. old. stb. 53