Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Kozlitin, I. B.: A Szovjetunió intézményeinek, szervezeteinek és vállalatainak irattárai: II. fejezet / 203–212. o.

Ugyanezen célokból az irattár különböző katalógusokat és más tájékoztatókat is készít, amelyek a leltárakkal együtt lehetővé teszik a gyors tájékozódást az irattár dokumentum anyagainak tartalmában. A dokumentum anyagokat a szabályok értelmében az irattár olvasójában és határidős használatra, az intézmény munkatársainak lehet kiadni. Az irattárak anyagaiból a Szovjetunió intézményei és az egyes állampolgárok számára tájékoztatókat, kivonatokat és másolatokat lehet kiadni. E munkákon kivül az irattárak végzik azon dokumentum anyag ok szakvéleményezését és kiválogatását, amelyeket nem kell megőrizni, s előkészítik a dokumentumok átadását az állami levéltáraknak. A dokumentumanyagok értékének helyes szakvéleményezése érdekében az intézmény legképzettebb munkatársaiból és az intézmény vezetőjéből álló szakértői bizottságot kell létrehozni. Az irattárnak gondoskodni kell arról, hogy e szakértői bizottságok rendszeres munkát végezzenek. Ugyancsak ők szervezik az qkiratok lajstromozását és jelölik meg a dokumentum anyagok őrzésének határidejét. Sok nagy irattár tudományos módszertani és tudományos kutatómunkát is végez. Módszereket dolgoznak ki a dokumentum anyagok tudoraányos, technikai feldolgozására, e munka gyorsabb ütemű és jobb minőségű elvégzésére. Az irattárak munkájára vonatkozólag utasításokat készítenek, sémákat állítanak össze a dokumentumok rendszerezéséhez, módszertani megbeszéléseket tartanak stb. Az irattárak egy része tudományos módszertani és tudományos kutatómunkájának eredményeit leközli a sajtóban. Szemléket adnak ki a dokumentumanyagokról, dokumentum-gyűjteményekről, a dokumentumanyagok lajstromozásáról, és megőrzésük határidejéről, instrukciókat és más anyagokat készítenek. Az irattárakban rendszeres munka folyik a munkatársak eszmei, politikai színvonalának és szakképzettségének emélésére. -I- + +. Fentebb már volt szó arról, hogy minden intézménynek, szervnek és vállalatnak irattára van. a tevékenysége folytán keletkezett dokumentumok ideiglenes megőrzésére. Ezért a hivatali irattárak hálózatát az ország intézményeinek, szerveinek és vállalatainak hálózata határozza meg. irattárak elsősorban az államhatalom és államigazgatás központi és helyi szerveinél vannak. Irattárak vannak továbbá, az összes olyan intézménynél, szervnél és vállalatnál, melyeket az államigazgatás ágazatai szerint a következő alapvető csoportokra lehet osztani : 1. olyan intézmények, szervezetek és vállalatok, melyek a Szovjetunió és a Szövetséges Köztársaságok védelmével, a külügyek irányításával, és a. külkereskedelemmel foglalkoznak; 2. olyan intézmények és szervezetek, amelyek az áilamrend és állambiztonság védelmében működnek, valamint a szovjet Jogügyi szervek; 3. a népgazdasági szervek, intézmények és vállalatok (ipar, mezőgazdaság, begyűjtési szervek, kereskedelem, hírközlés, szállítás, építés és kommunális gazdálkodás) > 4. a kulturális építés intézményei, szervezetei és vállalatai (népoktatás, tudomány-, művészet, egészségvédelem, társadalombiztosítás) , Ezenkívül külön csoportot alkotnak a szövetkezetek és kolhoz-intézmények, szervezetek és vállalatok, valamint a társadalmi szervezetek. A felsorolt csoportokba tartozó szervek mindegyikénél kell irattárnak lenni- A Szovjetunió központi intézményeinél és szervezeteinél, a Szövetséges Autonóm Köztársaságok intézményeinél és szervezeteinél. a határterületi, kerületi, járási és falusi intézményeknél és szerveknél, valamint az Össz-szövetségi. Szövetséges Köztársasági, kerületi és Járási hivataloknál önálló irattár működik A Szovjetunió minisztériumainak és központi intézményeinek központi irattárai jelenleg önálló jogú részei a minisztériumok hivatalának és központi intézményeknek. így pl. a Szovjetunió 205