Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - IRATTÁRI MUNKA - Az irattári munka megjavításának útján: kell-e leltározni az irattárban őrzött iratokat? / 115–. o.

elle-e leltározni az irattárban ő_rzöt_t iratokat? A kérdést feltevő irattáros igen nagy hiányosságra mutatott rá, amely, sajnos nem r-tka jelenség, mert az a helyzet hogy a szerveink irattáraiban őrzött iratok nem képezik szára adás tárgyát. Valóban ugy van., ahogy a kartársunk igen találóan jellemezte" «Az irattár felszerelési tárgya az állványok, az asztal és a szék stb. Leltári tárgyak, amelyeknek meglétét rendszeresen elle • őrzik, az irattárban őrzött iratokról azonban nincs semmiféle leltár mintha azoknak mennyisége szóra sem lenne érdemes ...» Az irattárban őrzött iratok leltározását jogszabály ugyan nem irja elő de nyilvánvaló, hogy arra elengedhetetlenül szükség van, mert leltár nélkül az iratokért való felelősség gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne. Márpedig a 45/4958/VH. 30 kormányrendelet 3. §-ának Cl) bekezdése világa san kimondja, hogy az íratok épen és rendezetten való megőrzéséére a szerv vezetője felelős. Aligha vitatható, hogy ez a felelősség az iratok hiánytalan megőrzésére is kiterjed, tehát a szerv vezetőjének is tudnia kell, hogy milyen mennyiségű az az iratanyag, amelynek megőrzéséért ő felelős. A szerv iratait a szerv vezetőjének megbízásából az irattáros őrzi, aki ezért a szerv ve* zetőjét terhelő felelősségnek részese, tehát az irattárosnak is jól felfogott érdeke, hogy Írásban * akár leltárnak vagy másnak nevezik azt -, rögzítve legyen, hogy milyen mennyiségű és milyen irat-" féléket őriz, mert *• ha szükség kívánná ->, másképp nem tudná bizonyítani, hogy valamely elveszett irat nem az ő gondatlanságánalc következményeként veszett el az irattárból s azért nem őt, az iratok tényleges őrzőjét, hanem mást vagy másokat terhel a felelősség. y