Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Komoróczy György: Magyarvonatkozású iratanyagok a potsdami Német Központi Levéltárban / 80–96. o.

Kom oróczy György MAGYARV^ A POTSDAMI NÉMET KÖZPONTI LEVÉLTÁRBAN A Levéltárak Országos Központjának az utóbbi években eléggé ki nem fejezhető dicséretes és sók eredménnyel járó harci területe volt a nemzetközi levéltárosi kapcsolatok felvételére irányuló törekvés. Az a szívósság, mellyel a LOK volt és jelenlegi vezetősége ezt a munkát állandóan napirenden tudtak tartani, mindennél jobb kifejezője annak, hogy az idegen országokban őrzött le? véltári anyag megismerése, a magyar levéltárakban elhelyezett idegen eredetű., vagy más országok történetére vonatkozó iratok feltárása, a szakmai együttműködés elmélyítése, tapasztalatcserét: s ezeken keresztül a proletárnerazeiköziség követelményeinek megvalósítása, mind-mind olyan elgondolások, melyek élénk vérkeringést váltottak ki a kultúrpolitika irányitóinál s különösképpen a levéltárak felelős irányitóinál. Ma már mind jobban kezdik felismerni 'nemcsak vezető szerveink dolgozói, akik eddig is 'tudták, hanem inkább a középszervek funkcionáriusai azt a mélyen meggyőző igazságot, melyet Lenin ugy fogalmazott meg, hogy *«.* proíetárkulturát csak akkor lehet építeni, ha pontosan ismerjük az emberiség egész fejlődése során létrehozott kultúrát, csak ugy, hogy ezt a kultúrát átdolgozzuk ; - ha ezt nem értjük meg, nem is fogjuk ezt a feladatot megoldani.* Ahhoz pedig, hogy azemberiség fejlődése során létrehozott kulturjavak történeti mozzanatait, gyökereit megismerhessük, ahhoz a levéltárakban őrzött hatalmas értékű a eddig bizony kis mértékben feltárt adatok milliói szükségesek. Emiatt kívánatos többek között a levéltárak közötti nemzetközi kapcsolatok minél örr tudatosabb fejlesztése, aminek állandóan szélesedő eredményeit több beszámolóból megismerhettük. Ami a Német Demokratikus Köztársaságban végrehajtott levéltárlátogatásokat űíeti. e tekintetben különös hangsúllyal kell aláhúznunk a levéltárak anyagának jelentőségét a történelmi tudat kialakítására szolgáló tanulmányok forrásai megismerése szempontjából,, Németország junker körei 4s nagytőkései állandó kapcsolati an voltak a magyar uralkodó osztállyal s a német hatalom birtokosai legtöbb esetben a magyar dolgozó nép érdekei ellen használták fel ezt a kapcsolatot Tagadhatatlan igazság, hogy a német dolgozó nép kultúrájától, a német dolgozó nép haladó tudományának képviselőitől, az emberiség jövőt építő feladatait felismerő művészektől, munkásoktói, politikusoktól, egyszóval az alkotó emberek csoportjaitól felbecsülhetetlen értéket vett tulajdonába a magyar nép s örökké felejthetetlen marad az a sok szépség, amely a német városépítészet, közműrendszer, termelési technika és más téren a magyar nép sorsának jobbraforduíásáí és haladását előmozdította. Nekünk az igazán népi érdekeket szolgáié német emberekkel soha semmi bajunk nem volt s a Thalmannokat a magyar történelem legalább olyan mértékben tiszteli, mint ahogyan az igazi német nép megbecsüli pl. a Habsburg család ellen küzdő Bocskait, Petőfit vagy a magyar munkásmozgalom nem egy hősét Amikor a németség és a magyarság múltbeli ellentétéről beszélünk, elsősorban és különösképpen a német és magyar dolgozó népnek,, a munkásosztálynak, parasztságnak s haladó értelmiségnek saját uralkodó osztályával szemben fennálló ellentétére kell gondolnunk. A magyar nagybirtokos-arisztokrácia^ és nagytőkés dinasztiák ugyanis egy percnyi késéssel sem állottak a német nagytőkések és junkerok mögött, hanem ellenkezőleg, mindkét ország fináncoligarchiája kezet fogott, hogy, minél tökéletesebben-kizsarolja a dolgozó, nép vérét í tönkretegye e x is z te ne iáját Nos, erre a kizsákmányolásra, az uralkodó osztályok történelmi helyzetére vonatkozó adatok sokaságát találhatjuk meg a német levéltárak, eddig feltáratlan anyagában. * Bizonyára ennek felismerése vezette Borsa Iván tollát is akkor, amikor németországi látogatása után, mint a LOK akkori vezetője, a LÓK egész vezetőségével egyetértve fejtette ki, hogy 4a magyar levéltárosoknak helyszíni kutatás során témakörre való tekintet nélkül fel keli kutatniok a magyar vonatkozású íratkö téteket s ennek megtörténte után biztosítani ezek film révé telét* £z volt a levéltárosi cél, amelynek megvalósítása tégett e sorok irója 1957 november 3-i8. között a Né' m'.et Demokratikus Köztársaság Levéltári Igazgatóságának (Archívvérwaltung) vendégeként a poís<dami levéltárban kutatómunkát folytatott s amellett megnézte a lepizigi és drezdai levéltárakat 80