Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Szedő Antal: Az olasz állami levéltárak / 55–79. o.

redeü anyag szállításánál rendőri kíséretet vesznek igénybe, bebiztosítják teljes értékére az anyagot, és legfeljebb 3 hónapra, kölcsönöznek. Külföldre csak diplomáciai bőröndben kerülhet aáyagi -1954 évben 13 kiállítást rendeztek a levéltárak, és 20 kiállításban vettek részt 5. Könyvtárak a levéltárakban # A levéltári szakkönyvtár célja elsősorban az. hogy a levéltári dolgozók és csak mellékesen a kutatók érdeklődését szolgálja. Egy másik követelmény, hogy legyen bizonyos kapcsolata a könyvanyagnak tematikájában a levéltárban őrzött anyaggal. Persze az olasz levéltárakban is elég gyakran kerül be könyvtári anyag, a levéltárakkal együíi (elsősorban a megszűnt szerzetesrendektől, amely nem kimondottan tart számot egy levéltári szakkönyvtár idényeire. Történelem,, jogtörtraet, irodalomtörténet művészettörténet, történeti segédtudományok, biblio gráfiai segédkönyvek, enciklopédiák, szótárak, forráskiadványok, paleográfiai táblák és a levéltári anyaggal kapcsolatos publikációk, ezek kellenek hogy helyet kapjanak a levéltári könyvtár a Meg kell jegyezni./hogy a levéltárakban van Schiaparelli, és Casanova magánkönyvtára is. Az állami központi levéltár mellett egy közigazgatási szakkönyvtárat létesítettek, mely kb. 2000 kötetet tartalmaz az olasz királyság korszakából és 3000 kötetet a későbbi időszakból'. Ez, elsősorban a törvényhozási és rendeleti anyagot van hivatva gyűjteni. A periodlcák előfizetéséről a levéltárák számára központilag gondoskodnak, Ugyancsak központilag szerzik be a kön\ jjrion Ságokat. Élénk csereviszonyban vannak más államokkal kiadványok terén. A katalogizálásnál egészen kis szakkönyvtáraknál nem követik a legmodernebb könyvtári elveket. A könyvtárak a kutatóval egyidőben tartanak hivatalos időt Könyvet csak Kutatótermi h latra kölcsönöznek. A milanói levéltár könyvtára a háborúban elpusztult, a könyvtárat ugy i struálíák, hogy más levéltárak megküldték duplikátumaikat 1952-ben 259 000 kötet könyv volt a levéltárak szakkönyvtárában. A legnagyobb könyvtárak kb, 20 000 kötetesek, 6. A levéltári kiadványok Az egyesülés előtt a legkülönbözőbb kiadványokat adták ki az egyes levéltárak, hiányoztak az egységes szempontok. Az egyesülés után a Levéltári Központ megkezdte ,az összefoglaló beszámolók közlését Az első ilyen kiadvány 1883-ból való. (Jelentés az olasz állami levéltárak helyzetérői.) Ez nem más. miot a 17 akkori állami levéltár sematikus útmutatója a iondok jegyzékével. Ezt a jelentést, egészítette ki az ujabb adatokkal 1906-ban kiadott. < Adalékok az állami levéltárakról az olasz hetedik könyvtáros közgyűlés alkalmából,* Hasonló jellegű volt az 1910-oen kiadott Történeti Levéltárak Kézikönyve, amelyet 1944-ben az Olasz Állami Levéltárak címen újból kiadtak. Mér régtől fogva a Levéltári Központ elsősorban útmutatókat és leltárakat ad ki, A sorozat a nápolyi levéltár leltárával kezdődik (1862). majd következett á velencei állami levéltár leitára (1873), végül a luccai állami levéltár leltára, amely 1872 és 1888 között készült. 1900^-ban jeleni meg a sienai állami levéltár, majd 1910 és 1933 között a Keggio Aemüia-i állami levéltár, a bres ciai a tríesti ós a fiumei állami levéltár leltárai. Figyelmet érdemel az • Annales Instítutorunu-ban megjelent leltári sorozat 1931 és 1941 között. Ebben-a-sorozatban a romai, a vélenceiés a parin ai állami levéltárak leltárai jelentek meg. Egyes leltárkiadványok befejezetlenül maradtak. Illene* az 4899 évi sienai levéltári leltár, és az 1903 évben megkezdett firenzei levéltári Jeltár. Természetesen egész levéltárak leirásán kívül készültek leltárak különlegesen fontos fondókról is. (PL mantovai Gonzaga családi levéltárról, a firenzei Toriggiani kéziratokról stb.) Ezenkívül-egyes IOB tosabb iratokról regeszták készültek és jelenték meg nyomtatásban. Pl. a Hegesti Lucchesi vag„ az Inventari e regesti del reale Archivio di Stato di Roma,