Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Szedő Antal: Az olasz állami levéltárak / 55–79. o.

vannak. Vannak olyan iratok is, amelyeknél a korlátozás az idő vagy más tényező folytán enyhülhet Olaszországban ma az 4900 előtti anyagban szabad a kutatás. Ma a levéltárosok munkájának nagy részét viszi el az anyagban való keresgélés kutatók számára. Ehhez olyan nagy türelem kell, hogy az olaszokban van arra hajlam, hogy magukat a középkori szerzetesekhez hasonlítsák. A levéltárak munkájáról szóló beszámoló staüsztikai adatol közöl a levéltárosok által végzett kutatások célját vagy a kikeresett ügydarabok számát illetően. Ezekből kiderül, hogy 1947 és 1954 között az olasz állami levéltárakban 461 000 kutatást végeztek legkülönbözőbb célokból. Nagyon gyakori az, hogy hivatalok előíratokat vagy elintézési sablont keresnek a levéltárakban. Még ma is sok a heraldikai és genealógiai magánérdekű kutatás a levéltárakban. A legfrissebb iratokban sok az igazolások céljából való keresés, épp ezért ellenzik a tulfíatal iratok beszállítását Meg kell azonban állapítani, hogy a tudományos kutatások céljait szolgáló anyagkiemelések száma felülmúlja a magánszemélyeknek teljesített vagy adminisztrációs célokra végzett kutatások együttes számát A hivatalok vagy magánfelek számára végzett levéltári anyagkiemelések rendszerint hiteles másolat kiadásává! végződnek. 1947 és 1954 között az olasz állami levéltárak összesen 104 000 másolatot adtak ki, miközben a lemásolt oldalak száma 440 551 volt Sok másolatot a hivatalok inkább kényelemszeretetből kérnek, mint valódi szükségből. A levéltárak ezért sokszor inkább eredeti iratokat adnak ki, bár ezek visszaadásánál elég rossz tapasztalatot volt alkalmuk szerezni Mindeneséire az ilyen, hivatalok számára végzett anyagkiemelések nagy terhet jelentenek az olasz levéltárosok számára. Magánfelek másolat iránü kérelmei különösen a háború után a levéltárakba özönlött ujkeletü és főleg bírósági anyagot illetnek. Ezen a téren ugy próbáltak magukon a levéltárak segíteni, hogy lehetővé tették azt, hogy a íél sajátmaga készitse el a másolatokat csak az összeolvasás maradt a levéltárak feladata és a hitelesítés, • Tudományos kutatók számára, ha másolatot adnak, ezeket nem hitelesitik. Ilyen másolatokat készíthetnek maguk a kutatók, vagy a kutatók megbízottjai, de a kellő dij lefizetése mellett a levéltárak is. A jövőben a kutatóknak kópiák helyett inkább mikroíilmet fognak adni. ez nagy könnyebbséget íog a levéltárosoknak jelenteni. Ami a levéltár által szedett dijakat illeti, fizetni kell magáért a kutatómunkáért (ha ezt a levéltári dolgozók hivatalos időben végzik), a másolatért, különféle bizonyítványok kiállításáért Mentesek az ilyen dijak fizetése alól a tudományos kutatók, a nyugdíj és katonai szolgálati ügyek. Az irattermelő szervek sem fizetnek, ha az általuk beszolgáltatott iratokkal kapcsolatban a levéltárak kutatást végeznek. 1947 és 1954 között a levéltárak csaknem 6 mü" Hó lirát vételeztek be. Persze, a pénzromlás folytán állandóan emelni kellett a díjtételeket igy 4953ban már 24-szeresek voltak a levéltári díjtételek 4939-el szemben. IV. A felügyeleti háláskor Hosszú időn keresztül a 1 ev él tár os ok feladata a gondjaikra bízott iratok őrizete, rendezése, leltározása és közzététele volt. Az 4939-es uj levéltári törvény - persze egy fejlődési íolyamat záróköveként - ujabb feladatot ró a levéltárakra, ez pedig a$, hogy a levéltárakon kivüleső iratanyagra felügyeljen. Bár már régebben is egyes jogszabályok erre a feladatra halványan rámutattak, ez az uj törvény a régebbi jogszabályokat összefoglalta, hatókörüket kiterjesztette és elmélyítette. Régebben először az 4902-es, majd az 4944-es levéltári szabályzat foglalkozott a íelügyelet kérdésével. Az 4939es levéltári törvény szeript a levéltárak felügyeletet gyakorolnak a következő intézmények levéltáraira i félig állami intézmények, az önsegélyző és jótékonysági intézmények, a közjogu hitelintézetek (jstituti di Credito, di diritto publico), a szakszervezetek. Azonkívül felügyelnek a magánlevéltárakra. Ez a hatáskör lehetővé teszi a levéltárosok számára, hogy egy régi céljukat meg tudják valósítani; felmérni az olasz történelem teljes forrásanyagát Ugyanakkor az államérdeket is érvényesíteni tudják; ez az államérdek kettős: jogbiztonsági természetű és kulturális. Vagyis vannak iratok, amelyeknek szemmeltartása az olasz állam jogait biztosítja és vannak iratok, amelyeknek az állam 66