Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Horváth Gyula: Az olasz egyházi levéltárosok első közös gyűlése / 447–448. o.
mentől alaposabb szaktudással végezzék el, s nemcsak a ma levéltárosa* hanem Jövő generációk elsődleges leiadatként foglalkozzanak vele. Ilyen hatalmas faladatot pedig lugyan ki másra lehetné aggodalom nélkül blznU* ha nem arra a szakemberre* akinek technikai £s elméleti ismeretei egy* aránt maximálisak, vagyis az &cole des Chartes-ot végzett levéltárosra? PadányiwGulyás Gyuláné AZ OLASZ BGYHÁZJ LEVÉLTÁROSOK E LSŐ KÖZÖS GY ŰLÉSE Az egyházi levéltárosok Olaszországban első közös gyűlésüket 4957 novemberében tartó^ ták Rómában Tisserant Jenő bíboros, pápai könyvtáros és levéltáros legfőbb vezetésevet Azok a kérdések, melyek a nagyértékü olasz egyházi levéltárakat közelről érintik, de amelyek közül több az egyetemes történettudományt is érdekli, élénken visszatükröződnek abban a történeü visszapil* lantásbah gazdag* de elvi sikon Is sokban iránytadó beszé db en, melyet az azóta elhunyt XJJ* j?ius pápa Castel GandoHoban a levéltárosok fogadásán mondott A beszédben igen nagy megértés csendült kj azon irányban* hogy a vatikáni levéltárakat központosítani ajánlatos* 0 Az, ami 4955*ben a Nemzetközi történeti Kongresszuson óhajként íelme* rült hogy a vatikáni titkos levéltár felhasználhatóságának eddig megállapított határideje ujra álla* píttassék m,eg, nem talált visszhangra a pápa beszédében* « Szinte programszerűen szó volt azoj^i ban benntóarról. hogy a kolostorok és alapítványi levéltárak anyaguk <piásodlajstromát az egyház» megyei levéltárakban helyezzék el* - Felemiitette a beszéd azokat a szigorú egyházi büntetéseket is» melyekkel az Egyház az okmányok eltulajdonitóít sújtja* A pápai beszéd történeti visszapillantása a vatikáni és egyházi levéltárakra a problémái ko* moly történeti tanulmány alapján fejlődésében foglalja össze, A trienti zsinat 24* ülésében (4«* 2« fejezet), rövid döntést hozott arra r hogy az egyházi ok* mányokat meg kell őrizni. Erre épitette Borromaei Szt Károly milánói érsek részletes gyümölcsöző és hatékony rendelkezéseit saját érseki tartományában, melyeket V. Pius pápa (4566y?2) 4566* ju*v 0*án megerősített # Aki először vetette fel az egységes olasz egyházi általános levéltár gondolatát? egész Itáliára vonatkozólag, az V. Sixtus pápa volt (4585*-4590)» V* Pius és V. Sixtus így vetették meg Itália egyik legértékesebb történeti forrásának alapjai A pápai titkos levéltár gondolatát Vffi. Kelemen pápa (4592»*1605) érlelte meg és V„ Pál ( A6Q&* •1621) valósította meg* . Az első az Angyalvárban már a XV» században őrzött okmányokat egyesítve ÍV, Sixtustól (4474* É 4484) ott összegyűjtött igen értékes darabokkal, az Angyalvár emeletének egy termében h<*» lyezte el* Ott akarta összegyűjteni tudós munkatársainak, éaronhisnak és Odericus Raynaldusnak tervei szerint a Szentszék levéltári anyagát, íervét azonban csak % Pál (4605**4624) valósította meg, nem ugyan az Angyalvárban, hanem a vatikáni könyvtár melletti szárnyban* A titkos levéltár a hires *Regesták» számtalan kötetéből, <az Apostoli Kamara* levéltári áHo* m anyából, a későbbi áüamtitkárság levéltári helyiségében összegyűjtött anyagból és az angyalvári levéltár egy részéből állt* Ezt nyitotta meg a tudósvUág előtt XHL Leó pápa '4878*4903) 488**ben* A beadvány sorsát nem kísértük figyelemmel; egyelőre nem tudjuk, hogy milyen 1 vege lett francia kollégáink kísérletének. Problémájuk azonban nem egyedülállód Az utóbbi évek lévéftárszemiéieíé* nek fejlődése világviszonylatban is amennyire előnyösen állította előtérbe a levéltárak és a mindeív napi gyakorlati élet kapcsolatainak fontosságát annyiban rejti magában azt a veszélyt is (és ez az amiről ennek kapcsán még kevés szó esett), hogy az elmúlt évtizedek során egyre inkább p'fé exeellence tudományosnak elismert levéltárosi pálya ~ ha más, kétségtelenül magasabb szinten &<£ de ismét visszakanyarodik a most már tudományos felkészültségű, de mégis csak adminisztráló h|* vatalnok * a francia levéltárosok talán tul pesszimisztikusan emlegetnek máris «papirszétosztó ügy* nökök,-et •* munkájának színvonalára* Francia kollégáink sérelme *<• pedig ők világviszonylatban m líför£$r$\{ Fi^föfet aki Í c az ^cqle des Char.tes megszervezése révén munkájuk tudományosságának elismertetését intézményesen is biztosítani tudtáP* erre a jellegzetes * bár intézményes elterjedését illetőleg elsősorban kapitalista viszonyok közt fenyegető - veszélyre is fel kell, hogy hívja a fegyelmet; # Szerkó A pápa beszédét * bevezető részeit leszámítva * teljes terjedelmében közli német fordításban a Der Archivar 4958. Heft 2» 407*144. hasáb* * 44?
