Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Kővágó László: A bolgár levéltárügy / 443–445. o.
A közigazgatási szervek jelenleg termelt iratainak selejtezésével kapcsolatban Emii Yojnovfc álláspontja* hogy «meg kell őrizni mindazon ügyek iratait amelyekben a népbizottság, vagy vala^ melyik szerve mint rendelkező, végrehajtó* egyszóval mint kezdeményező szerv járt el* Az a le* velezés, amelyben a népbizottság szerve kizárólag tanácsadó, iníormativ vapy közvetítő minőség* ben ténykedik, teljes egészében minden veszély nélkül selejtezhető. Az un* duplumok, azaz olyan dokumentumok őrzése,, amelyek valamely más dokumentummal azonos adatokat tartalmaznak, sem* mivel sem igazolható, A duplum példányok elkülönítése a veszélytelen selejtezés ábécéje* m irja Vojnovic, •' A hogyan selejtezzünk? • kérdésben a jugoszláv levéltárosok a legnagyobb elővjj* gyázatosságot javasolják. Lisae részletes leírását is adja a szerinte helyes selejtezési eljárásnak* Ebben a legalaposabb előkészitő munkálatokat tartja szükségesnek; a korszak, az iratképző szerv* a szerv irattára alapos előtanulmányozását a selejtezésre kerülő íond iratanyagában a hiányossár gbk megállapítását s csak az alapos ejőkészités után kezdődnék maga a selejtezés, amit Lisac véleménye szerint egy levéltáros végezzen. Ugyanakkor azonban minden esetben feltétlenül bízottság döntsön a kiselejtezett iratok megsemmisítéséről. A jugoszláv levéltárosoknak selejtezési problémáik megoldásával íoglalkozó irásai ügyeimet érdemelnek és egyes elgondolásaik megérdemlik, hogy feliigyéljünk rájuk* Kővágó László A^BOLGÁR LEVÉL TÁK ÜGY Bulgáriában a török rabság alóli felszabadulás (4878) előtti időből csak igen kevés iratot őriztek meg egyes magánszemélyek, egyházközségek, hivatalok, nagykereskedők és könyvtárak. Bulgária legrégibb levéltárai kolostorokban vannak* Különösen a rilai kolostor régi iratanyaga értékes* Itt őrzik többek között Iván Sisman cár egy oklevelét-a X{V. századból, valamint sok török* gjörög és óbolgár kéziratot A levéltári munka feltételei Bulgáriában csak a török alóli felszabadulás után kezdtek kiala* kulni. 4879-ben szervezték meg a szófiai Nemzeti Könyvtár Keleti Osztályát amely keleti kéziratos és nyomtatott iratok gyűjtésével foglalkozott Munkája azonban anyagi eszközök htjási nem volt kft? lönösebben eredményes; 1944-ig. tehát mintegy 60 év alatt, mindössze 4609. fiiként iörök dokumen* tumot gyűjtött össze, . A bolgár Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya ** amely később Néprajzi Múzeum néven önálló* sült ~ 4904-ben kezdte meg iA bolgár újjászületés archívuma* gyűjtemény összeállítását Ebben a gyűjteményben XVin. és XIX. századbeli városi közigazgatási, egyházi és céhjegye könyveket alapszabályokat levelezést, tanintézetek iratanyagát, neves emberek levelezését községi rendeleteket és Jegyzőkönyveket stb. gyűjtöttek össze. Állami szabályrendeleteket az iratanyagok megőrzésével kapcsolatban a XX. század elején kezdtek hozni; A művelődésügyi minisztérium 4906-ban különleges szabályrendeletet adott ki a Nép* rajzi Múzeumban működő ibolgár újjászületés archívuma* számára. Ez a szabályrendelet jelenti Bulgáriában az első lépést a bolgár levéltári munka egységes normáinak kialakítása terén, 4909^-ben törvényt hoztak, amely a bolgár Nemzeti Könyvtárat tette meg a levéltári iratanyagok gyűjtésének központjává. 4949-ben pedig tervezetet dolgoztak ki a Nemzeti Könyvtár levéltárt osztályának megteremtésére, "' ü'iij.n'iiiiii) i |iij) m.,tv in. if n mn i ,i x Az ismertetés a bolgár Állami Levéltári Értesítő (izvesztija na Derzsavnite Arhivi) 4957. 4„ szár mában, valamint a Levéltári Intézet Ertesitőjé-nek (Izvesztija na Arhivnija Insztitut) 4957, évi 4> számában megjelent cikkek adatainak felhasználásával készült 443 ^
