Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Új szempontok a szovjet levéltárak selejtezési munkájához / 433–437. o.

Megoldásként azt Javasolja a szerző, hogy megállapítandó, mely fond okát kell a levéltáraknak azonnal átvenniök és mi várhat? A tudományos és gyakorlati Jelentőséggel nem biró fondok selejtezését nyugodtan rábízhatnák magára a íondot létrehozó szervre. Itt példaként említi, hogy az egyik ilyen szempontból megvizsgált állami levéltár fondjainak (fcb. 2000) mintegy 30£*a érték* telennek minősült, mert kis szövetkezetek, éttermek, áruházak, teherfuvarozási központok stb. iratanyagát tartalmazza. Az értékelésnek az előbbiekben emiitett kritériumai közül ma még úgyszólván csak egyre vannak igazán tekintettel; az irat fajtájára. Ehelyett valamennyi emiitett kritériumra figyelemmel kell lennt Ezt nevezi a szerző komplex módszernek- Nem vitás, hogy az államigazgatás felső és kö* zépső szerveinek iratai óriási fontosságúak a szovjet állam fejlődése tanulmányozásához, de az alsóbb szervek jelentékeny részének iratanyaga korántsem ily értékes. Megfontolandónak tartja* hogy ezeknek személyzeti vonatkozású iratait maga a szerv őrizze még 40 évig, de a többit, ha a felettes szerv íondjában tükröződik, kiselejtezheti, A kérdés megoldása persze nem ily egyszerű, de azért nem lehetetlen, Jalvasiatot tesz néhány olyan szervtipusra, amelynek iratanyagát a levéltárak elhanyagolhat* Jak* Ilyenek: a községi tanácsi vb-k felügyelete alatt vagy szövetkezetként működő fodrász*-, fürdőd mosoda-üzemek, szerelőműhelyek, kereskedelmi vállalatok* áruházak, étkezdék, mindenféle aisófoku ellátási központ, aisófoku építési szervek, forgalmi irodák, mindennapi szükségletekel kielégítő szövetkezetek. Ma tulajdonképp nincs egységes eljárásmód ezek iratanyagának begyűjtését illetően, inkább esetlegesen vagy bekerülnek egy állami levéltárba vagy nem. Legtöbbjüknek a fondja elvész a különféle átszervezések következtében, néha csak személyzeti anyaguk marad meg. néha csak a lelsőbb szervektől érkezett körrendelet*anyag«, Ilyen értéktelennek minősülő fondok tizezerszámra Jönnek létre a Szovjetunióban. H

a a levét* tárak ugy foglalkoznak velük, mint az értékesekkel, rengeteg idejük és energiájuk vész kárba, figy területi levéltári hatóság által megvizsgált selejtezési Jegyzéken felsorolt fondok 30 *-a ilyen értéktelennek minősült Persze nem lenne helyes a íelsorolt fondok valamennyiét már eleve kirekeszteni a begyüj* tendők közül. Ezt minden területen egyenként kell megállapítani, de valószínű, hogy többségüket a lentiek szellemében lehet kezelni Ma már nem helyes a polgárháborúk idején kibocsátott selejtezési rendeletek követelményeihez igazodni. Akkor, mikor óriási volt az iratpusztulás, természetesen igyekeztek minél többet begyűjteni a levéltárba, ma már szelektálni kelt Viszont amikor tíz- és tízezer szervet kirekesztenek az ellenőrzendők sorából, sokkal na=gyobb elraélyültséggel kell foglalkozni a történeü vagy népgazdasági szempontból fontosakkal, Sajnos; még a nagy irattárak vezetői sincsenek mindig tisztában az iratok tudományos jelentőségével. Gyakori eset hogy értékes iratok is rákerülnek a selejtezési jegyzékre, azon a cimen, hogy elvesztették gyakorlati jelentőségüket Pl. az egyik moszkvai kutatóintézet tudományos tanácsának gyorsírásos jegyzökönyveit selejtbe tették azon indokolással, hogy az akkor ott tárgyalt kérdéseket azóta megoldották* A külkereskedelmi akadémia kiselejtezte tanfolyamainak jegyzetanyagát ml vei már azóta ujabbak készültek, Számos más példát is lehet felhozni arra, hogy még képzett gyakorlott irattárosok is lebecsülik saját anyaguknak tudományos jelentőségét Hát még milyen bajok történnek ott ahol nincs képzett irattáros, hanem mellékfoglalkozásként dolgozik valaki ott (trösztöknél kisebb vállalatoknál). Gyakran megengedhetetlen módon lebecsülik a levelezési anyag értékét mintha az csak efemer jelentőségű lenne. Pedig történészek szerint gyakran ez. meg a folyamodvány anyag is igen é» ^k#$ persze itt sem lehet sablonosán eljárni, A levéltáraknak ellenőrzési munkájuk mellett propagandát is kell kifejteniük a levéltári anyag értékéről; A selejtezési bízottságok tagjai is aktive dolgozzanak, ne csak pusztán aláírják a jegyző* könyveket "Előfordultak olyan súlyos hibák is, mint pl„ a Szamarkandi területen elpusztították az összes bírósági fondok anyagát 1918-4930 közt 4 34