Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Sárközi Zoltán: Magánlevéltárak és gazdasági levéltárak Franciaországban / 431–432. o.

MAGÁNLEVÉLTÁRAK ÉS GAZDASÁGI LEVÉLTÁRAK FRANCIA ORSZÁGBAN A magánlevéltárak** köztük az egyre hatalmasabb gazdasági szervek, üzemek* vállalatok* bankok levéltárai - helyzetének tisztázatlansága, a magántulajdonból következő intézményes hozzáférhetetlenségük, ugyanakkor a bennük található történeti forrásanyag jelentősége évtizedek óta .-*( '•...'. -.•„'.•egyrV sürgelő^ megófi^ levéltárosain áfc*.-'- >'•-"' Nem véletlenül tűzte ki ezt a kérdést megvitatásra a levéltárak 4956. évi firenzei nemzet* kőzi kongresszusa sem. A kongresszus fő referátumai összefoglalták a kérdés nemzetközi helyzetét de ugy véljük ennek ellenére sem lesz érdektelen, ha az alábbiakban részletesebben ismertet* jük a kongresszus referátumához alapul szolgáló egységes kérdőivekre francia részről adott választ A válasz részletesen ismerteti a magántulajdonban lévő levéltárak ? köztük kiemelve a gaz* dasági levéltárakat*' helyzetét Franciaországban, Jellegzetes és figyelemre méltó adalékaként azoknak a törekvéseknek, melyek a tőkés országok viszonylatában is egyre inkább a magánlevéltárak állami felügyelete vagy legalábbis valamilyen intézményes formájú biztosítása felé irányulnak. I* Á magánlevéltárakról szólva a Jelentés hangsúlyozza, hogy milyen, nehéz megadni a magán* iratok pontos meghatározását* A tulajdon, a birtoklás és visszakövetelés, valamint a publikálás jogviszonyait kell először tisztázni. Franciaországban mindig fontos szempont volt e tekintetben az áh lam biztonsága*. A volt miniszterek és követek iratait ezért állami kezelésbe igyekeztek venni. Különös gonddal ügyeltek a külügyi szolgálatot teljesítők irataira* A levéltárosok bizottsága 4934-ben foglalkozott problémával. Ekkor tették meg az előkészületeket a nemzeti szempontból értékes levéltárak számbavételére és ellenőrzésére, de a közlevéltári anyag fogalmát pontosan nem körvonalazták. A magánlevéltárak családi levéltárakra és magánintézmények levéltáraira oszthatók fel* 1938-ban rendeletet adtak k} a nemzeti érdekű magánlevéltárak megőrzéséről* Ennek értelmében tontosabb magánlevéltárat állami beleegyezés és az elővásárlási jog gyakorlásának mellőzésével eladni nem lehetett. 1940 óta a magánlevéltárak állami megvásárlása napirenden van. a fontos magánlevéltárak jegyzékbe vétele pedig állandóan folyik* Az állami levéltárakon kívül vannak társulatok is, melyek bizonyos magánlevéltári anyagok oí» talmazásával és megvásárlásával foglalkoznak. Ilyenek; A Francia Társadalomtörténeti Intézet (L'lnsfr tut francais d*histoire sociale) a Francia Protestantizmus Történetének Társulata (La Sociéíé d'histoiré du protestantisme francais). Ezek a megvásárolt levéltári anyagot olykor állami levéltárakban helyezték el letét gyanánt s a publikálás céljaira folyóiratokat indítottak* A levéltári anyag számbavétele már a múlt század második telében megindult. E tevékenysé* gen alapult Langlois (levéltári főigazgató) és Stein 1891-ben, Párizsban megjelent s máig használható müve; a «Les archives de l'hisloire de Francé*. Ezt követőleg 1923-ban, majd 1949-ben volt egy-egy adatgyűjtés. Ezeknek eredményeként ma a Nemzeti Levéltár magánlevéltári szolgálatánál több ezerre menő cédulakimutatás található az ország legfontosabb ilyen Jellegű iratairóL A magánlevéltárakról Jelentek meg egymásután leltárak is. Egyes magánlevéltárakat megnyitottak a történészek előtt is* A letétbe helyezett magániratok publikálásánál a tulajdonos kívánságait figyelembe keli venni,, ,-?• hangsúlyozza a jelentés* Ugyanígy szerződés szabályozza a mikrofilmre vett levéltárak anyagának publikálási jogát is. A magánlevéltárak tulajdonosainak bizalmatlanságát eloszlatandó 1949*ben szervezte meg Charles Braibant a magánlevéltári szolgálatot majd ezt kiegészítőén egy bizottságot, mely levéltárom sokból, történészekből és levéltártulajdonosokból áll, A levéltárakba begyűjtött magánlevéltári anya« gok elhelyezése az állami fondoktól elkülönítve uj sorozatokban történt meg. A magánlevéltárak ^okfélesége miatt nincs rájuk vonatkozólag egységes rendezési elv* Bertrand Gille: Les archives privées et économkfues. (Rapport au 3^ Congres Internationa d'Archjh ves.) La Gazette des Archives. Nouvelle Série. No 20. Juillet, 1956. 24. L 431