Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Bélay Vilmos: Tanulmányúton a Szovjetunió központi levéltáraiban / 41–49. o.
szerzők közül A. K. Glazunov M. I. Glinka, Sz. V. Rahmanyinov, N. A. Rímszkij Korzakov és P. L Csajkovszszkij nevére hiv-atk óznunk* mint akiknek személyi fondjait ma ez a levéltár őrzt Nemcsak egyes irók vagy művészek, de irodalmi vagy művészeti társaságok, kulturális ügyekkel foglalkozó szervesetek*. sőt állam! Színházak Iratai-fs itt őriztetnek. Esek közül megemlíthetjük a moszkvai Akadémiai Nagy Színházat (opera és balett színház), az Akadémiai Kis S Z inházat (Moszkva első drámai színháza), az állami színházak igazgatóságát is. Ugyancsak ez a tevéitár őrzi a Treíyakov galéria, a Szovjet* unió Nemzeti Galériája iratait is. Mint magyar vonatkozású anyagot Liszt Ferencnek Jürgenson moszkvai zenemukiadóhoz intézett hat levelét ezenkívül Illés Béla és Balázs Béla, a Szovjetunióban élt magyar íróknak egy-egy levelét mutatta a levéltár vezetője, aki rendkívül nagy szívességgel és idejét nem kimélő vendégszeretettel fogadott Nem tehetett meghatódottság nélkül kézbevenni Csernüsevszkij, Mi a teendő c. regényének eredeti kéziratát amelyet az író a börtönben irt Meg kell végül jegyezni, hogy az irodalmi és müvészeü fondoknak ebbe a levéltárba való koncentrálása még nem fejeződött be, vannak még ma is ilyen jellegű fondok más levéltárak, könyvtárak és muzeumok, sőt egyes tudományos kutatóintézetek őrizetében is, de amit a szovjet levéltári szervezet e nagy céL az ilyen jellegű fondok koncentrálása érdekében tett, az eleddig példátlanul nagy lépés volt előre a helyes utón. 5. Központi Állami K i n o~f o t o-Hf o n o-l e v é 1 tá r (CGAKFF) Ez a tevéitár olyan jellegű dokumentumokat* őriz. amelyek még nálunk, amint a világ legtöbb más országában is, egyelőre nem tartoznak a levéltárak gyűjtőkörébe. Itt nem papírra irt dokumentumokat hanem fényképeket, mozgófilmeket, hanglemezeket és magnetofonszalagokat, tehát fény és hangdokumentumokat őriznek. Maga a levéltár Moszkva város határain kivül vagy 30 kolométerre, egy speciálisan e célra épült hatalmas épületben van elhelyezve. A raktárak csak olyanok itt is, mint a papíranyagot Őrző levéltáraké szokott lenni, tágasak és világosak, szellőztethetők, azzal a különbséggel azonban, hogy az állványokon fémdobozokba zárt gramofonlemezek negativjaí és pozitivjai, magnetofonszalagok, fonográflemezek, vagy un. 4kinozsurnál»-ok, azaz a mi filmhíradóinknak megfelelő filmek százai és ezrei sorakoznak. A levéltár vezetője valóságos kis hangversenyen mutatta be művészi magnetofonszalag gyűjteményük néhány szép darabját Saljapin és Gigli legszebb áriái után a Szovjetunióban igen népszerű Varga András VJT díjas magyar nóta énekes előadásában a náluk rendkívül közkedvelt «Darumadár» nótát A mozgófilmek néhány érdekes darabjait ugyancsak levetítették, így láthattam II. Miklós cár koronázását (-1896), Tolsztoj egy napját Jasznaja Poljanai otthonában. Lenint a Kremlben #B Gorkiban, ahol élete utolsó éveit töltötte, végül a*z -1949 évi budapesti VlT-en készült szovjet szines dokumentumfilmet 6. Központi Történeti Levéltár Leningrádban (CGUL) i Ez a Szovjetunió legnagyobb levéltára. Leningrádban a Dunánál szélesebb Nyeva partján az egykori Szenátus és Szinódus épületében - melyet Rossi mester épített 1830 körül - talált otthonra. Anyagának jellegét illetően, a már mondottak szerint, az Országos Levéltár II. osztályának felel meg, olyan értelemben, hogy a polgári korszak, vagyis a XIX. század és a XA. század első hatodának alapvető forrásanyagát itt őrzik. Kezdetei általában a napóleoni háborúk idejéig nyúlnak vissza, amikor is a miniszteri rendszer váltotta fel az addigi kollegiális ügyintézést. Ez a változás, mint látjuk, Oroszországban jóval korábban következett be, mint nálunk. A levéltár gyűjtőköre az 1917. évvel lezárul, mert a szovjet korszak fölevéltára a már tárgyalt moszkvai Októberi Forradalom Levéltára (CGAOR). Ebben a leningrádi íőlevéltárban a cári.Oroszország utolsó másfél százada legtófcb hatalmi szerveinek, a kormányhivataloknak, bírósági és közigazgatási szerveknek, az ipari, kereskedelmi, pénzügyi, közlekedési, mezőgazdasági minisztériumoknak, a vallásos és kultikus szervek egész sorának és számos közéleti személyiségnek a fondjait őrzik. A levéltár anyagát a köveflcező osztályokra tagolták. 1. udvari tanács, államtanács, minisztertanács, állami duma, 2. igazságszolgáltatási szervek, beleértve az igazságügyminisztériumot 3. pénzügyi, ipari és kereskedelmi szervek, beleértve a megfelelő minisztériumokat u
