Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Szedő Antal: A Levéltárak IV. Nemzetközi Kerek Asztal Konferenciája, Wiesbaden, 1958. május 20–22. / 365–367. o.
Sabbe (Belgium) veszélyesnek tartla égy ilyén speciális leltár kiadását mivel ez külön* böző étvágyakat kelthet fel* Legközelebb a hentesek is lógnak valamilyen speciális leltárt kérni Az eddigi felületes leltárak helyett jó. mindent íelölelo" leltárakat készítsenek az anyagokról* Sandri is ehhez a (elfogáshoz csatlakozott Magam is felszólaltam a vitában és ismertetve a magyar levéltárakban az irodalom törté né ti kutatások számának emelkedését azok mellett foglaltam állást akik levéltári anyagnak tartják az Írói fondokat ** A vita különben nyitva maradt de egymás álláspontjának részletes megismerése mindkét párt hivai számára hasznos volU uj érveket kaptak álláspontjuk további kifejtésére* Az első nap délutánján autóbusszal kirándultunk Eberbachba, a nébai ciszterci rendházba, mely jelenleg áüaa& borpincészet Itt vacsorára Hessen állam látott vendégül minket A konferencia második napján a levéltárak és a földrajztudomány tárgykör került megvitat tásra. Itt igen nagy elismerésre talált az az eleven tudományos élet mely e téren Magyarországon tapasztalható. Felszólalásomban hivatkoztam a Xörténetstatisztíkaí Közleményekre (mely é percben a világon egyedülálló kezdeményezés). az Országos Levéltár térképkatalógusára, melyet mintasze* rüen részletesnek tartanak. Egyébként a vita éppen a térkép-katalógus készítéséről folyt Igen so* kan a térképekről, épületrajzokról egy tílchier général* (mindent felölelő katalógus) készítését óhaj* tották. így Hardenberg (Hollandia)* Sabbe Is. azzal, hogy részletekbe menő felvilágosítást úgyis tud adni a levéltáros* Pllklevics (Ukrajna) azzal, hogy a tudományos Intézetekkel é$ más szervekkel Jó kapcsolataik vannak és jó szolgálatokat tettek a levéltárak a háború után a bá>* nyák és nyers olajkutak helyreállításánál* Bordenau (Spanyolország) is ilyen katalógus mellett foglalt állást Ellenben Bautler a speciális tárgyú katalógusok készítését javasolta. Hozzácsatlakozott Vinter (NSZK) és Sllyelra (Portugália), azzal, hogy egy nagy térképvilágkatalógus kiadását tartanák szükségesnek. Szó került a tudományos kutalöutak iratanyagára, Bordenau szerint ezzel Spanyolország* ban nincsen probléma. Bautler rámutat hogy a probléma éppen ott van. hogy a kérdés sok őr-* szagban nincs szabályozva, Silveira előadja, hogy Portugáliában az expedíció hazatérte után leltárt ad be a levéltárba a működése alatt keletkezett iratokróL 50 év után kerülnek maguk az ira* tok levéltárba. Ugyanez a helyzet Belgiumban Sabbe szerint Ellenben a dánok Jörgensen szerint még nem tudták az ilyen expedíciók iratait begyüjtent Ezek rendszerint tudományos intézem teknél vannak, Ezután a térképek hollétére került a sor, Sandri (Olaszország) előadja, hogy az ujabb térképek az intézményeknél maradnak, a régi térképek a levéltárakban vannak. Vita alakult ki akörül, hogy hogyan tároljuk a térképeket A német álláspont szerint melyet Meinert Sante és Vinter képviseltek, kiterítve kell tartani a térképeket (persze a ke* resett térkép rendszerint alul van). Az olasz Sandri ellenezte a tekercsek szétterítését mert veszélyes módszer ez, a pergament könnyen töredezik. Vinkler elmondja, hogy Münchenben felfüggesztve tárolják a térképeket A konferencia elvetette a tekercselt tárolást és a kiterített ü* letve felfüggesztett tárolás mellett foglalt állást A második nap délutánján autóbusszal Gearshausenbe mentünk és innen a rajnai gyorsha^ jóval mentünk le mintegy 60 kra«t. A hajón a kamferencia látogatóit a Német Levéltárosok Szövet* sége vendégül látta vacsorára. A hajóra útközben Telszálló Charles Braibant, aki az akkori franciaországi poliükai válság miatt nem tudott az első két nap tanácskozásain részt venni, nagy ovációban részesült A harmadik napon a vitát Frankfurt am Mainban folytattuk Braibant elnöklete alatt ez^ úttal valóban kerek asztal mellett: a levéltárak és a népgazdaság téma felett Braibant (min* tán érintette a megérkezését késleltető okokat), ismertette a franciaországi helyzetet a népgazda* ság megsegítése terén. Tudvalévő, hogy Franciaországban a vállalatok anyaga maguknál a vállalatoknál van. Ellenben a levéltári igazgatóság lefilmezteti a gazdasági levéltárak anyagát és a fU* meket bocsáUa a gazdasági élet rendelkezésére. Ugyancsak a levéltárakban lévő tervek engedték meg régi épületek rekonstruálását * 366
