Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Győrffy Sándor: A magyar levéltárosok tudományos munkája 1957/58-ban / 29–40. o.
Tekintve, hogy a levéltártan művelése úgyszólván egyedül és kizárólag a levéltárosok let adata, feltűnő, hogy viszonylag milyen kevesen vállalkoztak 1957~58«ban ilyen jellegű munkára. Nyíl* vánvalo, hogy a LOK és az OL vezetésének a jövőben nagy erőfeszítést kell tenni levéltárosaink tevéitártani munkájának fokozására. A Levéltári Közlemények és a Levéltári Híradó szükreszabott publikációs lehetőségén tul meg kellene fontolni egy Levéltári Évkönyv rendszeres kiadásának problémáját is, hasonlóan a Trudi ísztoriko-Archivnogo Insztituta eddig megjelent 8 kötetéhez. Tárgyalni kellene továbbá egyes kiadókkal (Akadémiai Kiadó. Tankönyvkiadó, stbj nagyobb érdeklődési körre számot tartó levéltártani kiadványok kiadására. Nemzetközi tapasztalataink is azt mutatják, hogy a levéltártan művelése terén még igen nagyok a lehetőségeink, idestova 20 éve vajúdik egy magyar levéltártan, egy levéltári kézikönyv elkészítése. Szabó István már 4936-ban a Levéltári Közlemények rőíel adataként jelölte meg az idevonatkozó előkészítő jellegű tanulmányok közlését Azóta a "hires holland «Handleiding» Jenkinson, Casanova, Knyazev levéltártani kézikönyve nyomában olyan jelentős munkák láttak napvilágot mint Brenneke *Archivkunde» c, müve, és Mityajev kézikönyve. Nyilvánvaló, hogy nálunk is megértek a feltételei egy minden történészhallgató számára kötelező tankönyvül kézbeadható Magyar Levéltár tan elkészítésének. Ez véleményem szerint az elkövetkező 2-*3 év főfeladata ezen a téren. Nem sikerült előrehaladnunk egy levéltári terminológiai szótár elkészítése területén sem, véleményem szerint azért, mert az ezzel a feladattal megbízott munkacsoport túlméretezte feladatát Ha mi is első lépésként ezen a téren a német lengyel, cseh terminológiai szótárhoz hasonlóan* egy kisebb. 30-40 oldalas munka elkészítését vesszük tervbe, akkor ezt a feladatot még -1959 folyamán megoldhatjuk. A kiadványügyi és Nyilvántartási Csoport 1958-ra tervbevette a szovjet forrásközlési szabályzat és Valk: Szovjet Archeográfia> c müve legfontosabb fejezeteinek kiadását .Nyilvánvalóan meg* érett szükséglet az 1920-as évek elején készült magyar forrásközlési szabályzat helyett - a marxizmus követelményeit áz utóbbi évtized nemzetközi és hazai publikációs tapasztalatait figyelembevevő - egy uj szabályzat elkészítését tervbevenni 1959-re. Szükséges lenne elemezni az elmúlt 10 év tapasztalatait a történész hallgatók egyetemi levéltártani oktatása terén, feldolgozni a levéltáros képzés és továbbképzés szerte ágazó problematikáját . Csak üdvözölni lehet Ember Győző és Sashegyi Oszkár munkásságát a levéltári segédletek s a levéltári leitárák kérdéseinek feldolgozására. Ugyanígy nagy szükség lenne az 1957-58-as években íolyt konkrét levéltári munkák alapján feldolgozni a fondok kialakításának problémáit, továbbá megvitatni a fondok on belüli finomrendezés, a különféle fond segédletek elkészítése módszertanának problémáit j Egyre szorosabb kapcsolatok épülnek ki az egyes állami levéltárak és a gyűjtőkörükbe tartozó irattárak közHt A magyar levéltárügy szocialista fejlődése, az «egységes állami levéltári fond» lenini elvének hazánkban való teljes mértékű alkalmazása nyilván hamarosan magával fogja hozni a levéltárak irattári felügyeleti joga elvének kimondását és törvényben való biztosítását, gyakorlatának megvalósulását Ennek érdekében, különösen a véleményem szerint egyre inkább erre specializálandó. Levéltári Híradóban egyre több tanulmányt kellene közölni az irattári munka tárgyköréből. Örömmel üdvözölhetjük ezen a téren az első fecskéket Komoróczy György, Oltvai Ferenc és Szászi András idevonatkozó tanulmányait » A modern technikai fejlődés alapján egyre gazd'agodik az Országos Levéltár fényképező és restauráló műhelye. Megérett szükséglet az é téren szerzett tapasztalatoknak is egy-egy összefogd Saló tanulmány keretébe való elemzése. Véleményem szerint egyes esetekben helyes és megoldható lenne, a levéltártan müvelését elősegítendő, ez e csoportba tariozó tanulmányok készítését a szoros értelemben vett levéltári feladatok, tehát a 2/3-ad munkaidő keretén belül előirányozni, tervbevenni. 31