Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Szedő Antal: Levéltárügyünk eredményei és feladatai / 255–259. o.

nem kell meglátogatni. Amennyiben sikerül a községek anyagát a járások székhelyein tárolni, lényegesen szűkül az ellenőrzendő terület és Javul az intenzivebb ellenőrzés lehetősége* Itt említem meg, hogy a jövőben az egyházi levéltárakat csak alkalmilag kell ellenőrizni, azaz csak akkor, ha az egyházi levéltár székhelyén egyébként is van dolgunk* A begyűjtések terén sem egységes a helyzet az állami levéltárakban. Általában sok az ér» téktelen begyűjtött anyag, ezen az értékminimum megállapítása fog segíteni. Véleménye n szerint minél több szervet kell rábeszélni arra, hogy irattára legyen. Vonatkozik ez elsősorban az iskolákra. Ezeknek miniatüMondJai sok levéltárnak ellepték a polcait Van-e értelme annak, hogy egy-két szekrénypoicon elférő anyagot begyüjtsünk és állandóan bizonyítvány másolatokat állítsunk ki? Általában arra íogunk törekedni, hogy az összes levéltárak elérjék a begyűjtésnek egy bizonyos fokát, vagyis hogy az állami levéltárakban bizonyos íondok ugyanazon időhatárral bent legyenek. Van olyan levéltár is, amelyikben még a Megyei Földhivatal anyaga sincs benn, máshoi pedig már a községi anyag Is kivétel nélkül 1951 vagy 4952-ig bent van. Persze azzal tisztában vagyunk, hogy a férőhely kérdése Itt is döntő. Egy pár szót a kutatószolgálatról. Az erre fordított idő - tekintetbe véve az összes tekintendőket - nagy eltéréseket és nagy aránytalanságokat mutat Általában mindenütt be keli vezetni azt a sok levéltárban bevezetett gyakorlatot hogy a kutatóterem felügyelője, amennyiben elvégezte a kutatókkal kapcsolatos adminisztratív munkát végezzen közben valamilyen levéltár: munkál selejtezést vagy rendezést is. Nagyon íontos volna, ha a kutatásokon kívül a levéltárak r az egyéb** ként előirt * nyilvántartást is rendesen vezetnék az ügyfeleknek adott felvilágosítás okról és külön* íéle másolatokról. Ugyanis nagyban megkönnyítené a Levéltári Osztály munkáját ha a levéltárügy fontosságát - a szovjet levéltárak mintájára *' a dolgozóknak kiadott másolatok nagy számával tó bizonyítani tudná. Itt emlitem meg, hogy részben az eddig kiadott LOK rendeletek összefoglalásaképpen (éppen azért mivel ezek a rendeletek a feledés homályában el szoktak tűnni) elkészítjük a levéltárak ügyviteli szabályzatát A jövő évi terven kivül minden levéltárnak el kell készíteni a távlaü tervét is. Mi nagyjából ugy képzeljük, hogy a fondjegyzék után az egyes levéltárak útmutatóit kellene elkészíteni, a néraei Übersichtek mintájára. Azután pedig irattipusok szerint az ismertető leltárakat először a varmegyei és thj. városok közgyűlési Jegyzökönyveiről, majd a főispáni, alispáni, polgármesteri, lösz ól* gabirói bizalmas fond okról. Természetesen ezenkívül az egyes levéltáraknak megvannak a maguk égető problémát Ezeket az elsősorban rendezési és selejtezési feladatokat fel keli mérni és megállapítani, hogy ezek kb. mennyi idő alatt végezhetők el. A jövő évi tervben mindenesetre a rendezési és selejtezési feladatokon kivül szerepelnie kell a levéltári útmutatók késziiésének és a foudális összeírások katalógusa befejezésének. Befejezésül nemzetközi kapcsolatainkról akarok még egy pár szót szólani. Idén több külföldi vendégünk volt Nálunk Járt Barbara Sobolova lengyel levéltáros, aki a múlt világháború lengyel Ica* tonai és polgári emigrációjára kutatott Leopoldo Sandri, a római állami levéltár igazgatója, léyélr tári főfelügyelő (ilyen összesen kettő van Olaszországban), aki előadást is tartott az olasz levéltárosképzésröl. Gerhard Schmidt a potsdami központi levéltár osztályvezetője, aki a mi iratkezelési rendszereinket és levéltári szervezetünket tanulmányozta, Szergej Plesakov. a szovjet levét tári főigazgatóság osztályvezetője, aki Budapesten a szovjet levéltárügy szervezetéről és munkájáról tartott előadást A mi részünkről Krizsán László Nyugatnémelországban tanulmányozta as ottani mikrofilmezés technikáját Szigetvári István és Baraczka István kartársaink Csehszlovákiában Jártak, részben a prágai nagy kiállításra vittek ki kölcsönanyagot részben a szlovákiai levéltárak* ban kutattak. Bottló Béla Lengyelországban töltött 4 hetet az ottani levéltári szervezetet tanulmányozva, Ember Győző kartársunk hat hétig a bécsi Staatsarchivban kutatott ítészt vettünk különböző levéltári kongresszusokon is. Részt vettünk a Viesbadeni Kerek Asztal konferencián, ez év májusában, sajnos idén csak egy személy, jó magam képviseltem a magyar levéltár ügyet, az eddigi 2 személlyel szemben. A konferencia igen érdekes kérdéseket tárgyalt- a levéltárak minéí jobb felhasználásának kérdését újnak mondható területeken; az irodalom történetírás, a földrajztudomány és a népgazdaság területén. Igen jó nemzetközi hírünket csak növelte, hogy módomban volt rámutatni olyan eredményekre, mint a Történeti Statisztikai Közlemények vagy az Országos Levéltárban 258