Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - FIGYELŐ - A csehszlovák levéltárak propaganda és népművelő munkája / 226–230. o.

A levéltári dolgozók igen sok cikket irtak különböző folyóiratokba, újságokba, amelyeknek témája a régi és mai állapotok összehasonlítása volt A rádióval a.z opavai levéltár fejtette ki a legszorosabb együttműködést és *Á levéltárból*' Címmel előadássorozatot tartott az ostravai rádióban. Az előadások mellett a legnagyobb .fokú tevékenységet a kiállítások rendezésével fejtették ki a levéltárak. A belügyminisztérium levéltárügyi főigazgatósága a «Népünk boldog életéért* c. kiállításon vett részt ahol a kapitalista .köz-társaság alatti\és a mai népi demokratikus viszonyokat ábrázolták. A*z opavai állami levéltár i Osztályharcok Ostravaban 1917-4924* cimen februárban, majd • A parasztság harca az első köztársáságban* cimen májusban a Hadsereg Házában rendezett kiállítást,'májusban az ostravai színházak előcsarnokában is állított ki anyagot Ez a néhány felsorolt példa is arra mutat hogy a levéltárosok ebből a politikailag jelentős •és fontos alkalomból bizonyságot tettek állampolgári fejlettségükről, kezdeményezőképességükről és a népi demokratikus állam és népe szükségleteinek megértésére], A csehszlovák levéltárak politikai és népművelési propagandamunkájának e két nagyobb öszszefoglalása mellett az Archivni Casopis e tevékenység "kisebb részleteredményeiről is beszámol. Így különösen tanulságos számunkra a Brno-i Állami Levéltár dolgozói által rendezett és már Prokes előző cikkében is,nagy elismeréssel emiitett munkásmozgalmi kiállításról szóló részletes beszámoló. (4957. éví. 98-99. 1.) A cikkből megtudjuk, hogy a *A brünni munkásság munkája és harca* címmel Hrnoban megnyílt 1956-1957-ben kiállítást amelyet a brnoi állami levéltár dolgozói kezdeményeztek és rendeztek, mint a leendő brnoi munkásmozgalmi múzeum alápv .lését A kiállított több mint ezer dokumentumot nemcsak a brünni, hanem a Brno környéki nagyüzemek és kisvárosok levél táraiból gyűjtöttek össze. Főképpen a vállalati levéltárak alkalmasak olyan dokumentációs anyag kiállítására, amelyek a dolgozók munkaviszonyait világítják meg (pl. a termelési folyamatokról készült fény kép'ékkel) s amelyek az állami levéltárakban nem találhatók meg. A kiállítást szélesebb alapokon dolgozták ki, mint az eddig hasonló munkásmozgalmi kiállításoknál szokásos volt és részletesen kidolgozták a termelés fejlődését az utolsó száz esztendőben. A kiállítás számot vetett a brnoi munkásmozgalom történetének legújabb eredményeivel;, amelynek értelmében a brnoi munkásmozgalom kezdetét sokkal korábban kell keresni, mint ahogyan azt eddig feltételezték, másrészt* megcáfolják azt a régebbi megállapítást hogy 1848-ban a brnoi iparvidéken nyugalom honolt Ezért bevezetésként a feudalizmus korának termelését is felvázolták a manufaktúrák keletkezésével együtt. A kapitalizmus korszakát kéjt részben mutatták be, a kettő közt a nagy októberi szocialista forradalom képezte a határmezsgyét Az első korszak elsősorban a kapitalizmus fejlődését tárgyalta, részletesen rámutatva a Brno környéki textil és vasipar, széntermelés, szállítás és pénzintézetek fejlődésére. A második rész az első Csehszlovák köztársaság korszakával és főképpen a Csehszlovák Kommunista Párt történetével foglalkozottEbbena részben a kiállítás nem a közismert és kiadványokban hozzárérhetődokumentumokat mutatta meg, hanem kevéssé ismert részleteket tárt fel a brnoi munkásmozgalomból. Ebben a részben kapott helyet a két háború közti sztrájkokról a régi funkcionáriusokról és a spanyolországi harcokról az ott harcolókról beszerzett anyag is. A szocializmus építésének korszakát nem történeti sorrendben, hanem teák szerint csoportosítottak. s «A kiállítás pozitívuma az volt. hogy nem korlátozódott dokumentumok, fényképek, könyvek és folyóiratok összesűrítésére, hanem sok anyagi emléket'is tartalmazott amelyek előnyösen egészítették ki az irott dokumentumokat és főképp a fiatalság részére tették vonzóbbá a kiállítást* A kiállítást művészi tárgyakkal, a munkásmozgalomból vett képekkel és a brnoi képzőművészek szobraival egészítették ki. •' V A csehszlovák levéltárak propaganda munkájukban, a beszámolók szerint tehát igen nagy mozgékonyságról tesznek tanúbizonyságot Ezt azok az eredmények is mutatják, melyeket a sajtóval való rendszeres együttműködés révén értek el. Az Archivni Casopis beszámol például a sajtó képviselőinek a treboni Állami Levéltárban tett látogatásáról. A beszámolóból (Archivni Casopis, 1956. 229