Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - FIGYELŐ - A csehszlovák levéltárak a népgazdaság szolgálatában / 223–226. o.
megjelölt bánya- és táróelnevezések néha csak az iratanyag felhasználásával azonosíthatók, A számbajöhető segédkönyveket (bány ász áttör téneti, ásványtani munkák, helységnévtárak stb.) a >zrrz4 felső* rolja. Ha nincs a térképen évszám, akkor meg kell határozni a térkép keletkezésének időpontját (évéit). Ez a térképeken feltüntetett állapot terminus ante és post quem-jének meghatározásával közelíthető meg, a munka alapja itt is a térképekhez kapcsolódó iratanyag megismerése. A katalogizálás alapja a prágai központi levéltár térképgyűjteménye őrének, F. Koüblk, akadémikusnak Javaslata, amelyet a brünni, 1954-ben megtartott bvéltároskonlerencia elfogadott és amelyet a prágai levéltár térképeiről már el is készítettek. Ez a katalóguslap 21 pontban foglalja össze a hely megjelölésére, szerzőre, felvétel körülményeire, a térkép legfontosabb ismertetőJeíeire vonatkozó adatokat, valamint a szükséges leltári Jellegű adatokat. A nagy térképanyaggal rendelkező bányászati levéltárak ennek a végleges katalógusnak elkészítése előtt az anyag mielőbbi hozzáférhetővé tétele érdekében a legfontosabb adatokat feltüntető katalóguscédulákat készítették, amelyek a leltári jellegű adatokon (Jelzet, elhelyezés stb.) kívül csupán a térkép eredeti cimét (esetleg annak cseh fordítását) szerzőjét térképét terjedelmét és egy megjegyzési rovatot tartalmaztak. A térképek elhelyezése szempontjából a levéltárak különböző módon Jártak el. A prágai központi levéltár kiemelte a térképeket az iratanyagból és utaló-lapot hagyott a helyén, más levéltárak a kiemelés ellen foglaltak állást. A brünni konferencia mindkét megoldást elismerte. A szerző annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a térképek elhelyezése nem elvi, hanem üsztán gyakorlati Jellegű probléma, amelyet minden levéltárnak a lehető leggazdaságosabban kell megoldania. Ugyancsak egy. már a hivatkozott cikkünkben is ismertetett témakörbe vág Hősek Emil:- «Az erdő történeti kutatása* cimü, az Archivní Casopis 1957 évi kötetének 88--91. lapjain megjelent tanulmánya. A cikk elmondja, hogy az erdészet munkája igen szoros kapcsolatban áll a levéltári kutatásokkal, mert az erdő kitermelése hosszú időszakot átlagosan 100 esztendőt igénylő feladat és nem nélkülözhető a levéltári anyag az erdő másik, nemzetgazdasági szempontból a közvetlen hasznot sokszorosan felülmúló funkciójának (mint időjárási szabályozónak) tanulmányozása szempontjából sem. A sokféle erdészeti tudományos ismeretekhez ezért méltán csatlakozik a levéltárak anyagának az erdő történeti fejlődésének megismerése érdekében történő feltárása. A különböző forrásokból az erdészt minden olyan adat érdekli, amely az eredeti faállomány és anna*k későbbi, a megnövekedett szükséglet érdekében végrehajtott változtatása; a csemeték szármázása, elhelyezése, a takitermelés eredménye, a biotikus vagy abiotikus okozóktól szenvedett kár, annak, felszámolása, következményei, a kivágott íá szállítása, a vadállomány, a régi erdőgazdaság megszervezése szempontjából felvilágosítást adhatnak. Ebből a szempontból tekintve a levéltári anyagot - szerző véleménye szerint - két részre, e 8y régebbi és egy ujabb részre kell felosztani. A két rész közti határt az erdőkitermelési terv bevezetése alkotja, amely a cseh gazdaságokban 1750-1850 közt ment végbe. A régebbi anyagból elsősorban az urbáriumoknak, a birtokbecsléseknek, határjárásoknak és az erdészeti utasításoknak, számadásoknak és az országos katasztereknek (köztük elsősorban az 1789-i, II. József korabelinek) van nagyobb Jelentősége. Az ujabb anyagból elsősorban az erdőgazdasági tervek fontosak, amennyiben ilyenek nincsenek, akkor a gazdasági könyveket, a kataszteri munkálatokat személyes feljegyzéseket, a megjelent szakirodalmat és a rendelkezésre álló térképeket kell tanulmányozni. Befejezésül a szerző 11 pontban foglalja össze az erdő történeti kutatásával szemben felállított erdészeti követelményeket A csehszlovák levéltárak az ilyen s hasonló cikkek irásán kívül, népgazdasági szempontból Jelentős anyaguk propagálása érdekében felhasználják mindazokat a propagativ eszközöket is, melyekről folyóiratunk e számának más. helyén beszámolunk. v Mint az Archivní Casopis 1957 évi kötete 161HL62. lapjairól értesülünk - 1957. május 28-án a jabloneci állami levéltár trydlanti fiókjába meghívta a sajtó és a rádió, valamint a környék mezőgazdasági, erdészeti, faipari szakembereit hogy őket a levéltári anyag speciálisan mezőgazdasági 225
