Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - FIGYELŐ - Kővágó László: Jugoszláv levéltári problémák / 210–213. o.
» 9 > 440 * * 9 » 44 • I 6 • 45 t • 6 » 40 * • . 2 # 30 1 hogy nagyobb gondot fordítsanak történelmi értékek megőrzésére. További feladata a levéltári hétnek meglátogatni az irattárakat jótékony hatást gyakorolni azok munkájára, valamint fokozni a kr adói tevékenységet A levéltárosok köztársasági egyesületei továbbá kapcsolatot tartanak fenn a történészek egye* sületeivel, szakmai előadásokat tartanak a levéltárosok részére, folyóiratokat adnak ki A* Szövetségben 4955 végén 68 levéltári alapszervezet tömörült, összesen mintegy 600 taggal, köztársaságonként a következő megoszlásbaní Szerb Népköztársaság Levéltári Dolgozóinak Egyesülete 36 alapszervezet 330 taggal, Horvát Népköztársaság * » Bosznia és Hercegovina Népköztársaság Szlovén Népköztársaság ». Macedón Népköztársaság » Crna Gora Népköztársaság » Ugyanebben az időben a taglevéltárakon kivül nyilvántartották 5 tudományos intézmény levéltárát, 42 helyi (2 városi és 40 községi) és mintegy 40 fontosabb egyházi levéltárat. A Szövetség taglevéltárai közül egy ankét eredményeként 65 levéltár adatait ismerteti részletesen és összegezve az Arhivist -1956. évi 4. száma. Ezekben a levéltárakban 4955 végén mintegy 420 millió dokumentumot őriztek. A 65 levéltárban levő fondok száma mintegy 4800, a gyűjteményeké 4000. A* levéltárakban őrzött iratanyag rendezettségéről és kutathatóságáról az Arhivist a követ* kezőkben számol be; 22 levéltárban mintegy 300 rendezett fond volt 4955 végén, mig 10 levéltárban eddig az időig részben rendeztek 50 fondot. Ezenkívül 46 levéltárban mintegy 450 fondról készítettek leltárát* Az Arhivist megállapítja, hogy a beérkezett adatok tanúsága szerint; 4, sok levéltár csak" igen szegényes anyaggal rendelkezik a távolabbi múltból, sőt még a két világháború közötti időből sincs elegendő anyag a levéltár akbanj 2. habár már 40 éve múlt, hogy rendezik a levéltárakban levő anyagot* mégis csak viszonylag kevés íondot és gyűjteményt rendeztek, a Jelentésben fog* Ialtáknak mindössze egyhatod részét A! leltárakról szólva az Arhivist megállapítja, hogy Jugoszláviában egységes alapelvek hiánya miatt szinte annyiféle a leltár ahány levéltár van. Regesztái 20 levéltárnak vannak. Katalógusokat és kartoték leltárakat csak a nagyobb levéltárak készítenek, azok, amelyeknek anyagát nagyobb mértékben használják a tudományos kutatók. JÜnnak ellenére, hogy Jugoszláviában a felszabadulás óta eltelt idő alatt igen nagy gondot fordítottak a levéltári hálózat kiépítésére, iratok begyűjtésére és rendezésére, nagyobb számú levéltár nincs még abban a helyzetben, hogy a tudományos kutatás rendelkezésére álljon. Ennek oka egyrészt a viszonylag kevés rendezett anyag, másrészt a kutatóhelyiségek hiánya. 4955 végén mindössze 47 levéltárnak volt kutató szobája, ** főként a régi, nagyobb levéltáraknak. A' még rendezetlen anyag felhasználása nem egységes; egyes helyeken kiadják a kutatónak, mááutt csak a már rendezett anyagban engednek kutatni. A munkaidő és a kutatási idő sincs egységesen szabályozva. Egyes helyeken delelő UV-d él után megszakítás nélkül dolgoznak és kutatnak, másutt csak délelőtt. A levéltárakat felkereső kutatók számáról az Arhivist a következő adatokat közli: a dubrovniki levéltárat 4955 végéig 40 év alatt 370 látogató használta, a zágrábi Horvát Állami Levéltárat 350, a bánja lukai Városi Levéltárat 90. Macedónia Állami Levéltárát Szkopjéban 4955-ben 40, Ljubljana Városi Levéltárát 5 év alatt 300, Szerbia Állami Levéltárát Belgrádban 4955-ben 90. A jugoszláv levéltárak 4955 végéig 40 év alatt 82 v müvet adtak ki a levéltárak anyagából. Ebből 43 könyvet a Hadtörténeti Intézet 26-ot a JKSZ Történelmi Levéltára rendezett sajtó alá. Ezenkívül különböző tudományos intézmények mintegy 50 könyvet adtak ki levéltári anyagokról. Az egyes levéltárak teljes vagy részleges alapleltárait az Arhivist külön mellékleteként adják közre. M2
