Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - FIGYELŐ - Oltvai Ferenc: Német levéltárak leltárairól / 206–210. o.
túrára, valamint a levéltárra vonatkozó leltári UK repertóriumszerü jegyzőkeket A tartalmi íeljegyzések szemléltetésére pl. a következőt idézzük; tJohannes Betz iskolamester krónikája - Eredeti. Fólió* 409. old. ** A szerző 4784H881 között élt., a város történetének áttekintését adja 1857-ig és feljegyezte 1857M880 között a göppitigeni politikai, gazdasági és családi élet általa átélt eseményeit* (4 9. old alj A fentebb, említett leltári jegyzékek igy szerepelnek a leltárbaní *Regisztraturára és levéltárra vonatkozó jegyzékek; (Registratur- und Archivverzeichnisse) 4613. FoIio, 200 oldal* Csak az okleveleket tartalmazza. ^ Repertórium 1829. RegiszírummaL FolíoA 82 íap. ** Kirschmer városi levéltáros által készített feljegyzések a városi hivatalokról, hivatalnokokról, polgármesterekről 1694* 1819, Poszíócsinálók iratai* 1659«18§4» ískoiairátok 1614^839* hadi iratok 1695-1815. adózási ira? tok 4641M814. Göppingenből kivándorolt személyek 1516~*1S3CU Uifei6' oldj A k^JWegéi (Besenderes) ésopbr&á &t uraság és korssáüyzat az igazgatás, a határ és dűlők, építkezés, a polgári, tulajdon és terhei,, a polgárok személyes ügyei* a gazdasági élet, iskolák, egyházak, szociális intézmények, rendészet, katonaság és háború, birtokfeljegyzések és végül idegen archiváiiák, (Fremdarchlvalíen) vagyis olyan iratok, amelyek a közölt csoportokba nem voltak besorolhatók* PL Jegyzőkönyv egy megbeszélésről 1774. a feloszlatott művészeti és tudományos egyesület iratai (év nélkj és ide soroita Kirschmer a világháborúban elesettek lényképgyüjteményét cimerpecséteket stb. • , Kirschmer a göppingeni városi levéltár anyagát tárgyszerinti csoportosításban rendezte és igy is leltározta. Nem tudjuk, hogy ebben a tekintetben a Württembergi Levéltári igazgatóság utasításait követte-e, vagy önkényesen járt el? Valószínű, hogy erősen támaszkodott az 1829-ben készített felvételre* Nem tűnik kL hogy az őrzési egységekre vonatkozó tartalmi leírása iratcsomókra vagy egyes iratokra, esetleg ügyiratokra vonatkozik-e? A tárgyszerinti csoportosításból és az egyes archiváliákról készített tartalmi feljegyzésekből csak igen távolról, csak gyaníthatóan lehet következtetni az egykori göppingeni városi igazgatás szervezetére.. Az egyes tárgyi csoportokon belül gazdár gon bontakozik ki az életet tükröző anyag. Kezelési-könyvek, iktatók, mutatók léte nem tűnik ki a lei* tárbóL Ilyenek nincsenek és nem is voltak eredetileg sem. A tárgyszerintí ügyintézés nem tette szűk* ségessé azok v^zetés^t Ezért tíőtt meg a jelentősége a levéltári regisztrumoknak, repertóriumoknak. A tárgyszeriní tagolt levéltárat nem is lehet a repertóriumok nélkül használni. Nyilvánvaló, hogy ezi a, levéltárat ezzel a módszerrel lehetett leltározni. Amig a mi területi levéltáraink őrizetében levő iratok túlnyomórészt numerikus rendszerűek és az iratok külső elhelyezési képéből az iratok tár? gyára íőieg csak a létrehozó intézménynek az állami és közületi, társadalmi életben elfoglalt és jogszabályokkai körülhatárolt megnevezésébői tudunk következtetni, addig Németországban és ott, ahol tárgyszerinti kezelést alkalmaztak, már az iratok külsőleges elhelyezése is meghatározó tényező a tárgyra és tartalomra nézve. E leltárak tanulmányozása hasznos, mert mi is alkalmazhatjuk módszereiket, amennyiben tárgyszerinti kibontás alapján kezelhetjük egyes fendjainkat. Még inkább meggyőz bennünket a göppingeni leltár is arról, hogy a mi anyagunkban döntő a szerv, amely az iratokat létrehozta, mert ez a fő meghatározó tényező, amely szerint a numerikusan kezelt iratanyag Ievélíárilag hasznosítható. Mert a szerv neve. egyben a létrejött irat tárgya meghatározásához is az első lépést jelenti. A leltár nagyobbik részében a göppingeni járás (Ltndkreis. Ami) iratait jegyzékeitek. A járási központnak néhány "irattipust magában foglaló iratai vannak* Legfontosabbak a járási tanácsi jegyzőkönyvek, (Bezirksratsprotokoll) és a járási ülések jegyzőkönyvei (Amtsversammluhgsprotokoil), ezenkívül adókönyvek és egyes bizottságok iratai vannak meg. A leltárba 36 község anyaga van felvéve. Egy-egy községen belül a csoportosítás ugyanaz, mini a városi anyagnál. Oklevelek, okiratok, kőtelek és iratok. A község neve után rendszerint fel yan véve a község közigazgatási hovatartozásának változása és Jogállása (földesúri, kondominiumi stb.). A községen belül irattipusok szerint, azok fontossági sorrendjében leltároz Kirschmer, minden községnél azonos módon. A ,<Das Archív von Stadt und Amt Vildberg im Sta.atsarchiv Ludwigsburg (Bearbeitet von 0r. Valter Grubeund Valter Bürkle. Stuit» ' J «