Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Kušik, Michal: A Szlovák Levéltári Tanács működésének két esztendeje: Archivni Časopis, 1957. / 185–190. o.

7* a szlovák levéltári dolgozók szakmai továbbképzésének tematikai tervével kapcsolatos véleménynyilvánítás* A Tanács évenként legalább négyszer ülésezik, A Tanács tagjai kötelesek az ülésen részt venni. A tanácstagság tiszteletbeli jellegű funkció, A Tanács által elvi kérdésekben hozott határozatokat és javaslatokat a Levéltári Tanácsban is megtárgyalják. Egyébként azokat a Levéltár ügyi Igazgatóság elé terjesztik* Í Tanács tagjait rendszeresen megismertették a szlovák levéltárügy mai helyzetével, per-< spektivájával és azokkal a problémákkal, amelyekkel a tanácstagok a legtöbbet fognak foglalkozni. Ilyenek az áilami levéltárak és elsősorban a Szlovák Állami Központi Levéltár, alapvető kiépítésének kérdése, a káderképzés és a módszertani kérdések. Szervezési kérdésekkel ugyan a Tanácsnak nem. kellene foglalkoznia, de mai levéltári munkánk közepette a szervezési kérdést gyakran a szakmaival együtt kell megoldani. Érezhető volt a Tanács segítsége a Szüovák Állami Központi Levéltár (a továbbiakbaní Központi Levéltár) kiépítése során. Brre az intézményre vonatkozólag többféle felfogással találkozhattunk, amelyek az alapszabályok életbelépése után sem voltak egységesek. Voltak olyan, az ujabb anyaggal foglalkozó dolgozók, akik rosszallóan néztek mindenkire, aki a Központi Levéltárban 1918 előtti forrásanyagot akart látni. Konkréten a megszüntetett pozsouyi Mezőgazdasági Levéltár ura" dalmi levéltárairól és a hiteleshelyek levéltárairól (a pozsonyi, nyitrai, besztercebányai és szepesi káptalan és jászóí konvent) volt szó. Ha ragaszkodtunk volna ahhoz az elvhez, hogy a Központi Levéltárba csak a csehszlovák intézmények működése során keletkezett anyag tartozik, akkor ez azt jelentette volna, hogy a Központi Levéltár jelentőségét az állami levéltárak közt hosz* szu időre az utolsó, még a járási levéltáraknál is alárendeltebb helyre szorították volna vissza, Szlovákia a történeti Magyarországon 4918-ig nem alkotott közigazgatási egységet, Az első csehszlovák köztársaság húsz esztendeje viszonylag rövid idő volt ahhoz, hogy szlovák központi jellegű iratanyag jöjjön létre. Még kevésbé volt erre alkamas a fasiszta szlovák állam öt esztendeje, amely korszakból érdemi anyag nem is maradt fenn. Ezért kell a Központi Levéltár illetékességi körét szabadabban és nagyvonalúbban felfognunk, ha a szlovák nemzeti levéltárnak megfelelő jellegű tudományos intézetet akarunk létrehozni. Nemcsak az egész Szlovákiára kiterjedő Intézmények anyagára kell irányt vennünk, hanem az'egész Szlovákia szempontjából jelentős, de nem közigazgatási jellegű anyagra is. M Tanács két ülést szentéit ennek a kérdésnek, s ezeken rendszeresen elemezte a jelentősebb mezőgazdasági-erdészeti és hiteleshelyi íondok tárgyi struktúráját ; A megszüntetett mezőgazdasági levéltárakban az 1848

1 előtti anyag és az 1848 előtti íondok tehát a feudalizmus korából származó anyag voltak túlsúlyban. Érre a korra vonatkozólag az uradalmi levéltárak nagy mértékben kifejezik a földbirtokosok közjogi hatalmát, Az uradalmi levéltárak jogi hatáskörét nem lehet a mai területi vagy a régebbi megyei beosztás kereteibe be* leszorítani, még a kisebb íondok esetében sem, amelyek gyakran Szlovákia határát is átlépik. Az uradalmi levéltárak 1848 előtti anyaga pl. a feudális uraknak mint magas állami és katonai mél" lóságoknak (^császári hadvezéreknek, országbíróknak, királyi kincstartóknak, horvát bánoknak stbj gazdag levelezését tartalmazzák. Ennek a levelezésnek az általános töi^íénet szempontjából is megvan a maga jelentősége (hadseregek tartózkodására* török ós kuruc hadmozd álatokra vonatkozó adatok, hadK politikai események részletes leírása stb,h Ami az 1848 előtti és az 1848 utáni anyag mennyiségi viszonyát illeti, nagy a különbség a cseh- és morvaországi és a szlovákiai megszüntetett mezőgazdasági levéltárak összetétele közt Mig cseh- és Morvaországban a hatalmas nagybirtok* levéltárak 1848 után is folytatódtak, addig Szlovákiában a jobbágyság megszüntetése után a nemesi birtokon a bérlők részvételével rablógazdálkodás indult meg és a "feudális kor iratanyagához viszonyítva az 1848 utáni iratanyag jelentéktelen mennyiségű. Összehasonlításként megemlíthetjük, hogy a Prágai Központi Levéltárban sem hiányzanak a feudális korszak uradalmi levéltárai* Mint érdekességet hozhatjuk lel, hogy a volt szlovákiai Kulturális Nemzeti Bizottság eredetileg minden elkobzott uradalmi levéltárat egy helyen akart összpontosítani (1945HL950). A kulturális Nemzeti Bizottság jóindulatú törekvését alátámasztotta az a tény, hogy Szlovákiának nincs csehszlovák jellegű, régebbi időkből származó anyaga. Egyéb gyakorlati körülmények mérlegelése után a Tanács azt javasolta. 187