Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Sznliko, T. G.: Az állami levéltárak útmutatói összeállításának módszertanáról: Isztoricseszkij Arhiv, 1957. 4. sz. / 163–174. o.

/ A fond ok és a nagy i'ondok strukturális részei tartalmának tárgyi-tematikai megvilágítását csak a CGIAM és a CGÍAL útmutatóiban alkalmazták, azonban az anyagok csoportosítását kellő rendszeresség és átgondoltság nélkül hajtották végre. Például, a Rendőri ügyosztály különleges csoportjának (4898-*»4947) anyagait a következő 45 csoportra osztották tel - a nemzetközi szocialista mozgalom, a forradalmi propaganda, az ö

rosz Szociáldemokrata Munkáspárt ^RSZDRP) tevékenysége (minthogyha a propaganda nem lett volna része utóbbi tevékenységének), a nemzetiségi szociáldemokrata pártok, a kispolgári politikai pártok, az Állami duma. a munkásmozgalom, a parasztmozgalom, a nemzetiségi mozgalom, a hadseregben és a flottánál tapasztalható forradalmi mozgalom, diákmozgalom, a liberális burzsoázia mozgalma, a vallásos mozgalom (?)„ sajtófelügyelet nemzetközi jellegű kérdések. Ugyanennek a íondnak egy másik strukturális részét (3-ik osztály) tiz csoportra osztották fel és az anyagok itt szintén a forradalmi mozgalom periódusai kronológiai sorrendjének figyeimenkivülhagyásával vannak elhelyezve. Ezért például az j.905--4907-es évekhez kapcsolódó dokumentumok szét is vannak szórva az annotációban. *smét egy másik strukturális része ugyanannak a íondnak (7-ik osztály) csak kronológiai periódusok szerint van felosztva - 4881-1900, 4900-4904, 4905-4907, 4907*4942. 4942-1944 és 1914-1917. Az ilyen felosztás, ha a fond e részének anyagai kizárólag a forradalmi mozgalomnak lennének szentelve elég megfelelő is lenne. Ez azonban nincsen így. Sok olyan ügy és dokumentum van itt amelyikből külön tárgyi-tematikai csoportokat kellett volna képezni, hasonlóan azokhoz, melyeket az első s'truktirális résznél (a különleges csoportnál) láttunk. A CGIAM egyes fondjainak leírásánál a fondképző által adott anyagcsoportositást alkalmazták, amelyet azonban semmiképpen sem tekinthetünk kielégítőnek. Például az 543. fond anyagai (a leltárral összhangban) 22 csoportra vannak felosztva; IA császári család*, «Alapvető törvények. Egyeduralom, Államhatalom*, katonai hivatali, tKatonai megbízottak* stb. A sokkal terjedelmesebb és ér-* dekesebb 728. fond (A Téli palota könyvtárának kézirat-részlege) tartalmának ismertetése viszont rendkivüt rövid, itt semmiféle csoportosítás nincsen, sőt még az időrendi sorrendet sem tartották be. Ilyen rövidséggel és meghatározott rendszer nélkül annotálták a nagy személyi fondokaí is, ezen belül még olyanokat is, mint N»P. Jgnatyev. P. N. Miljükov, 1.1. Rosztovcev és mások íondjai, amelyek közül mindegyik több ezer őrzési egységet tartalmaz. A íondok tematikai annotálását nagyban alkalmazta a CGIAIÍ is. útmutatójában azonban a téma4ika-csoportokát nem hangsúlyozta eléggé, hanem csak bekezdések Tormájában választotta el őket egymástól. A tematikai csoportok létesítése kapkodva, az annotáció szerkezetének komoly mérlegelése nélkül történt így például az Igazságügyminisztérium fondjának-annotációja (700 000 őrzési egység) 47 csoportból (bekezdésből) áll, amelyekből 7 (8«-15) a parasztkérdésre vonatkozik. E fond többi csoportjának létesítése leginkább a dokumentumfajták és a részkérdések szerint történt: az 4. és 2. csoport - beszámolók, a 3. - a törvénytervezetekkel kapcsolatos levelezés, a 4. - a földmüvelés, az ipar, a kereskedelem, halászat kérdéseivel kapcsolatos levelezés* az 5. ~ az ügyészségi felügyelet jelentései; a 6. - az Állami duma tagjainak interpellációival kapcsolatos levelezési a 7* - adatok a forradalmi mozgalomról, 45. — a vállalat létesítéssel kapcsolatos kérelmek: a 46. az adminisztratív igazgatás és az Állami duma-választás kérdéseid a 47. - az elitéjiek kérelmei. Ez a 47, csoport távolról sem tárja fel a fond dokumentumainak tartalmát Teljességgel hiányzik az útmutatás arra vonatkozólag, hogy itt az úgynevezett munkáskérdésről, a munkásmozgalomról és a nemzeüségi mozgalomról stb. szóló ügyek is vannak. A Szenátus 1. ügyosztálya fondjának annotációja 9, csoportra van felosztva; 4« *• időszaki je; lentések, feljegyzések, határozatok, beszámolók. 2. - az adminisztratív igazgatás reformjai, revíziók, városok és gyógyintézmények építése. A kormányzók jelentései, 3. - a városi és zemsztvoi önkormányzat; 4. - bírósági reíormok. a bírósági ítéletek elleni tiltakozásokkal kapcsolatos ügyek, 5. ~- a követelések összeállítása, adókivetések, pénzverde felállítása, italügyek, csempészé^ stb.; 6, - ia szabadság kieszközléséről* szóló ügyek, a parasztok földrendezései, a katonai kötelezettség, a nemesek kötelezettségei stb,; 7. - felekezeti ügyek. 8, - levelezés, 9,.-r a külügyi és a kincstári ügyosztály ügyet A CGIAL majdnem minden egyes fondjának annotációját ilyníbdon állították össze. Elismerni ezeket követendő példaként semmiképpen sem lehet 170