Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Sznliko, T. G.: Az állami levéltárak útmutatói összeállításának módszertanáról: Isztoricseszkij Arhiv, 1957. 4. sz. / 163–174. o.

intézményeire; 2. a hadtudományi levéltárra; 3. a inévvel ellátott íondokra* ;. 4. a háborúk és íegyveres erők részlegére. Az útmutatókban a leírások sémáinak különbözőségét bizonyos tekintetben a Szovjetunió központi állami levéltárai mindegyikének anyagában rejlő egyedi sajátosságok teszik indokolttá- Azonban, még e körülményt Hgyelembevéve is, a szóbaníorgó sémák egyikét sem lehet szigorúan átgondoltnak tekinteni vagy olyannak elismerni, amely teljességgel megfelelne annak a követelménynek, hogy megkönnyítse a kutatók munkáját a számukra szükséges levéltári anyagok felkutatásában. A sémák itt rendszerint szűknek bizonyulnak, a legkülönbözőbb jellegű fond ok vannak e sémákba begyömöszölve. A CGAOR útmutatójában például egy részlegben vannak egyesítve az önkéntes társadalmi szervezetek fondjal a tudományos, tanintézeti és népművelő intézmények fOndjaival. Szinte érthetetlen a fond ok elosztása a CGIAL útmutatójának egyes részlegeiben. Például az -1807-es bizottság (melynek alapjábanvéve rendőri feladatai voltak) fondját az Államtanács fondjainál íüntefik fel. Úgyszintén ide sorolták a praszt-kérdés bizottságait, az Oroszország vasutügyeit tanulmányozó bizottságot, Sidlovszkij szenátor bizottságát és másokat A kazáni székesegyház építésével foglalkozó bizottság a zsinat fondjainál, az iszaakievszki székesegyház építésével foglalkozó bizottság fondjai pedig a Közlekedési utak minisztériumának fondjainál vannak feltüntetve, $z «Öcsászári felsége III. ügyosztályának 5-ik osztálya* néven ismeretes íond a belügyminisztérium fondjainak állományába van besorolva; az Emberbaráti Társaság fondja pedig nem a társadalmi szervezetek, hanem a hivatalközi intézmények fondjainál van feltüntetve és így tovább. A további munkában azt is figyelembe kell venni, hogy útmutatóikba nem az összes levéltárak vették* fel nyomtatott forrásaik jellemzését Az útmutató sémájának alapjául szolgáló legésszerűbb elvet a Leningrádi Területi Történelmi Levéltár (Isztoricseszkü archív Lyenyingradszkoj oblasztyi) fogadta el. Az A.V. Predtyecsenszkü professzor által kidolgozott (nem publikált) séma a tárgyHunkcionális elvnek a territoriális elvvel való összekapcsolásán épül fel. Nem lehet azonban egyetérteni azzal, hogy A. V. Predtyecsenszkü tagadja a hatósági alárendeltség elvének alkalmazhatóságát mivel az ilyen tagadás időnként azt eredményezheti, hogy a vezető intézmények íondjait a velük kapcsolatos és vezetésük alatt álló intézmények fondjaitól elszakítják és néha még azzal a követeléssel is felléphetnek, hogy ugyanazon íondképző fondjának elvileg különböző funkciókkal biró strukturális részeit egymástól el kel! választani. W ••"•• •',•'•' Mindebből az következik, hogy az útmutatóban a fondleirások sémái kidolgozásának a jövőben több figyelmet kell szentelni. Kétségtelen, hogy ezek az elvek még csak a kidolgozás stádiumában vannak, azonban ugy tűnik, hogy a kutatók érdekeinek leginkább az felel meg, ha a íondleirások rendszerezésénél a tárgyi-funkcionális elvet a hatósági alárendeltség elvével és néha a territorialitás elvével egyesítve alkalmazzák. A kiadott útmutatókban az egyes fondleirások - formájukat tekintve - annyira különbözők, hogy szinte lehetetlennek tűnik arról beszélni, hogy a levéltárosok között egységes vélemény volna magár nak a *fondleirás# fogalmának az értelmezésében. A levéltári íond leírásának nélkülözhetetlen elemei; a fond megnevezése, a róla szóló tájékoztató adatok (a fond sorszáma, terjedelme és a benne íoglalt dokumentumok időhatárai, a fondra vonatkozó tudományosttájékoztató apparátus ismertetése), a fondképzőröl szóló rövid történelmi jegyzet és a fond dokumentumai tartalmának rövid megfogalmazása (annotáció). Azonban a fondleirások nak ezeket az elemeit is önkényesen hol lerövidítették, hol pedig kibővítették. Sok fondleirásban nincs történelmi jegyzet, sőt, némelyekben még annotáció sem. A CGYiA útmutatójában a íond sorszámát és a leltárakról szóló tájékoztatást a fondleirás végén közlik, a dokumentumok időhatárát pedig még a leirás előtt, rögtön a fond megnevezése után adják, annak ellenére, hogy itt a két dátumot ugy is értelmezhetjük, mint a íondképző működésének szélső dátumait A CGIAL és CGADA útmutatóiban a fondok leírásában megtalálhatjuk azoknak a nyomtatott forrásoknak felsorolását, amelyek a íondképző és a fond történetével kapcsolatosak, valamint azoknak a publikációkhalc és monográfiáknak a felsorolását, melvek a fond anyagait felhasználták, fiz a •bibliográfia* azonban legtöbbször arra korlátozódik, hogy két-három közismert forrást említ meg, sok fond leírásánál azonban teljesen el is maradt Rendkivül kétséges egyébként hogy célszerű-e bibliográfiát fondleirásba beilleszteni? Természetesen, a bibliográfiának a leírásba való beillesztése igazolható lenne többé-kevésbé kimerítő bibliográfia esetén, azonban az olyan fondok teljes bibliográfiája, 166