Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Balázs Péter: A területi állami levéltárak 1957-ben / 5–28. o.

A Zalaegerszegi Állami Levéltárban az év rolyamán elsősorban raktári rendezés folyt zömmel a járási, nagykanizsai városi, a földhivatali es a begyűjtési iratokban, A rendezési munka kJ- * terjedt még a közgyűlési iratokra és jegyzőkönyvekre, továbbá néhány kisebb sorozatra is. A felhasznált munkaidő 343 munkanap volt . • Á

! rendezés a legtöbb esetben a régi megbomlott rend jelzetek alapján történő helyreállítását jeieüíeíte. Bizonyos?*íoku tárgyi csoportosításra csak jelzet nélküli iratok esetében került sor. Dyenek egészben vagy részben elsősorban a vállalati, családi, testületi irattárak, de ilyen részei vannak a községi és a begyűjtési hivatalok irattárainak is. Ezek rendezési kérdéseiben a Levéltári Híradóban az elmúlt évek folyamán megjelent tanulmányok a levéltárosoknak kellő uibaigazitást adtak, A rendezési munkában több levéltár esetében tapasztalható a tervtől való kisebb-nagyobb eltérés. Egyes esetekben ez a nem elég körültekintő tervezésből, más esetekben a menetközben előállott nem várt feladatok halaszthatatlan megoldásának szükségességéből adódott néhány esetben azonban a levéltárvezetők önkényesen is tultették magukat a terv előírásain. Leltározás, segédletkészítés Á leltározás területén a területi levéltáraknál! több feladat megoldásával kellett megbirkózni ok. Elsősorban gondoskodniok kellett az újonnan beszállított iratanyag alapleltárainak elkészítéséről, illetve a már régebben készült alapleltárak adataínak kiegészítéséről, amennyiben beszállítás, rendezés, selejtezés stb. révén az adatokban változások történtek. A területi levéltárak helyzete * néhány levéltártól eltekintve *• alapleltározottság szempontjából kielégítőnek mondható. Az alapieltárak minősége és részletessége szempontjából azonban az egyes levéltárak teljesítménye meglehetős különbözőségeket mutat ' Csomöjegyzék, illetve repertórium (tárgyilag tagolt anyagról) készítése a rendezésekkel párhuzamosan folyt Általában minden rendezés csak akkor tekinthető befejezettnek, ha az anyagról egyúttal csomójegyzék vagy repertórium készült Ennek munkáid- íe azonban a legtöbb esetben a rendezésnél került elszámolásra. (Lásd V. sz. táblát!) A fentebb emiitett munkák általában a levéltárak kurrens leltározási feladatai. Az *év folyamán azonban a levéltáraknak el kellett végezniök iratanyaguk újbóli íelmérését is. Az előző évek folyamán uL az iratanyag mennyiségét minden levéltár un. polcfolyóméterben adta meg. Ez a felmérés az Országos Levéltár szabványpolcait vette alapul s az i m hosszúságú polcon tárolt anyagot tekintette 4 fm-nek. A területi levéltárak polcai azonban mélység és magasság szempontjából igen nagy változatosságot mutatnak, s igy szükségessé vált hogy a polchosszuság helyett az egyes levéltárak a polcokon elhelyezett iratok mennyiségét mérjék le. Ezzel a módszerrel sikerült valamennyi levéltár iratanyagának mennyiségét azonos mértékegység alapján megállapítani. A legtöbb levéltárban az uj felmérés eredményeként jelentkező un. iratíolyométer összege növekedést jelent a régi polcfolyóméter összegével szemben. • * • . * • •-, * • Az év folyamán elkészült volt hiteleshelyi levéltárak csomójegyzéke is. Egy-két levéltár esetében ez a munka áthúzódott az 1958-as esztendőre. ^asF Sor került a rk. püspöki és káptalani levéltárakban lévő kéziratos térképek katalogizálására is. Ezt a munkát úgyszólván kizárólagosan a területi levéltárak dolgozói végezték el - egy-két he lyén az egyházi levéltáros közreműködésével, A Pécsi Állami Levéltár saját anyagából is készített nagyobb mennyiségű 'térkép-katalógus cédulát áz év őszén indult meg a feudáliskor! összeírások katalogizálása. Bs& a munka'azonban v$ tan ennyi levéltárban átnyúlik az 1958-as esztendőre és-igy* annak eredményéről úé% korai lenne számot adni , • . « • 17