Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.
105. fi *deákság» életének kettős arcára utalnak az olyan adatok, amelyekből kiderül, hogy ugyanaz a személy világi és egyházi pályán egyaránt működött Ilyen volt pt az a János mester, aki «antehac, dum adhuc vitám gerebat secularem per plurimos annos» hü íamiliariusa volt a Somkoréki Erdélyi család tagjainak, akik ezért 1518. február 4-én, most már mint papnak, neki adják Chepan nevű birtokuk plébániáját Kemény Józseí gyűjteménye, 484* sz. - Vö. Jakó, i. m. Levéltári Hiradó 1956, 2-3 sz. 20-22. . 106. Horváth Henrik, Lm. 90-92. - Kardos Tibor, Középkori kultúra,, középkori költészet Budapest é. n. 128*129. 241. 221-226 (ezután Kardos. Középkori kultúra), - Szilágyi Loránd, A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban,, Turul 1930, 45-83. - Horváth János, Az irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus. Budapest 1935. - Kardos, A magyarországi humanizmus kora... Budapest. 1955. 407. Kardos, Középkori kultúra. 211, 224^226. •* 408. Székely György-Geréb László, A magyar parasztháborúk irodalma, 4437*4511. Budapest 1950, 445-446, 176-177,. 195, 208, 241-242, 324. 109. Sinkovics István A magyar nagybirtok a XV, század elején, Budapest 1933. * Komoróczy György/ Nádasdi Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok gazdálkodása. Budapest 1932, # Ila Bálint Az Írásbeliség szerepe a XVn„ századi gazdasági igazgatásban. Levéltári Közlemények 1946. 27^46. 140. Istványt Megyei írásbeliség. Századok 1937. 551. 144. Lásd a Vl/4. sz. facsimilét. 112. A szász oklevélirók írására vonatkozóan lásd Francz Zimmermann, Photographien.von Urkuir den aus síebenbürgisch-saehsischen Archíven. Hermannstadt 1880. 113. Vö. Szekíü Gyula. Serviensek és íamiliariusok. Értekezések a történeti tudományok köréből XXIII/3. Budapest. 1912. ** Mályusz Elemér,, A magyar társadalom a Hunyadiak korában. Mátyás király emlékkönyv. Budapest 1940, I. 311-433. 114. Janits Iván, Az erdélyi vajdák igazságszolgáltató és oklevéladó működése 1526-ig. Budapest 1940. 13, - 1354. VHL 40; DocfiomTr. XIV/V. (kéziratban). 445. A gótikus irás kíalalculására és létrejöttének történeti körülményeire lásd Luizova, Lm, Srednie _ Véka V (1954). 275^285, > 116. A gótikus irásfejlődés periodizálására vonatkozóan vö. Luizova, i. m.. 277-280. 117. A gótikus' irásfejlődés menetét és kronológiáját illetően a X'lü. század végéig Hajnal Istvánt követtük. Az ő írástörténetének az eredményeit tolmácsolják az alábbiak egyéb tekintetben is, hiszen a XIIL század végéig terjedő időszakból aíig néhány eredeü oklevél állott a rendelkezésünkre. Ezzel s emben a hanyatló gótika írásaival kapcsolatos megalapítások a Kolozsvárt táplálható eredeti anyagon végzett megfigyeléseink or^dményet 148. Hajnal. írástörténet 104. 449. Hajnal, Schriftproben. l/a„ b) sz. facsimile.120. Hajnal. Schriftproben. 2. sz, facsimile, - Hajnal, írástörténet 2/B. 4/B. 5/.B sz„ fácalmi%^ Szentpétery, Okit IMII. sz. tábla. 158