Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

Az itt képzett klerikus-jogászréteget lehet ugy tekintenünk, mint amelyik a franciás kultúrájú artium magisterektöl átvette a magyarországi irásíejlődés további irányítását A. gyakorlati célú Írásnak, az oklevelezés oktatásának kiszélesítéséhez tehát a XIV. század elejétől íogva már feltétlenül akadt a középkori Magyarországon elegendő számú külíöldön tanult szakember. De a társadalmi körülmények is kedvezőre fordultak a betűvetés gyakorlatibbá és ezzé! egyre inkább laikusabbá válásához, Egyrészről az egyházias művelődés kibontakozó válságával megszűnt a párisi egyetem korábban rendkívüli vonzása és ennek helyébe a világiasabb olasz, majd pedig a XIV--XV. században a középeurópai uj egyetemek, Bécs, Prága, Krakkó léptek; másrészről viszont egyre népesebb tömegek akarták elsajátítani, főként a városok kialakulásával, a gyakorlati írást Jóllehet a XIV. század elejétől íogva egészen meglepő arányúvá duzzadt a magyarországiak külföldi egyetemekre való özönlése, a belföldi iskolázásnak a kor kívánalmai szerinti átalakítása szin89 tén végbe kellett menjen, hiszen a tanulnívágyóknak mégis csak egy töredéke juthatott ki külföldre. A társadalom szükségletei tehát itthon is olcsóbb, praktikusabb és több iskolát követeltek, Ezek az igények részint a káptalani iskolák megreformálásával, részint pedig a városi iskolák megszervezésével nyertek kielégítést

90 Valóban a XIII. század végétől fogva uj, gyakorlaü célokra is tekintő felfogás jellemezte a magyarországi írásoktatást Ennek eredményeként a XIV. század folyamán felnőhettek az első itthontanult és mégis korszerűen iró scriptor-nemzedékek. Az oklevelek paleográfiai képe határozottan mutatia. hogy a XIV. századtól kezdve az oklevélírás terén az itthontanultak is egyre nagyobb szerephez jutottak. Magától értetődő dolog, hogy a belföldi iskolák neveltjeinek a képzettsége általában mögötte maradt azokénak, akik küUöldön is tanultak. Ez a különbség azonban, ami az Íráskultúrát illeti, a XV. század közepétől fogva már kezdett elmosódni. Vitéz Jánosnak, a humanista érseknek, diplomatának és kancellárnak az életpályája bizonyítja, hogy a XV. század elején a kezdődő humanizmus csiráival telitett magyarországi káptalani iskolákban - bizonyára külföldön járt tanárok vezetése mellett - nemcsak a korszerű művelődés alapjait lehetett elsajátítani, hanem a tehetségesebbek az oklevélszerkesztés és irás mindenkitől megcsodált és utánzott mestereivé már itthon is kiképezhették magukat A pécsi, budai és pozsonyi egyetem-alapítás ok ugyan nem tekinthetők többnek kis érieteknél, a magyarországi társadalomnak a felsőbb iskolázásra való fokozódó igényét azonban mindenesetre igy is jól kifejezik.

92 A XV. század folyamán olyan jelentősebb központokban mint pL Várad vagy Gyulafehérvár az iskola,-illetve a káptalan körül huma nisztikus művelődési gócok alakultak, amelyekben külföldről idekerült vagy külföldön tanult hazai tudós klerikusok élénk szellemi életet teremtettek. Pl. Vitéz János váradi püspök udvarában a kezdődő humanizmusnak nem kisebb nevű képviselői terjesztették az uj művelődés eszméit, mint az olasz Pier Paolo Vergerio, a görög Philippos Podokatharos, a lengyel Sanocki Gergely vagy a magyár Janus Pannonius. Hasonló élénk és nagyhagyományu központ alakult ki a gyulafehérvári aula ban is a XV. század végére.

93 j A társadalomfejlődés a XIV, század során megteremtette már a széles és szilárd alapokat a magyarországi és benne az erdélyi íráskultúra számára. A francia földről átültetett uj irássíilus tehát nemcsak megfogant hanem tovább is fejlődött úgyhogy ettől fogva már beszélhetünk külön magyarországi irásíejlődésröL Az érett gótikus irás itt is nyert bizonyos heiyi szinezetet Ez azonban korántsem volt olyan erős - talán éppen a külföldi iskolázás ál andósága következtében -. hogy lényegesen befolyásolhatta volna a latin irás későbbi fejlődésében is felismerhető bizonyos mértékű egységet A középkori Magyarország irásfejlődése - egyidőben a Cseh- és Lengyelországéval - a XIV. század folyamán indult el egyéni útjára, de később sem szakította el a latin Irás általános fejlődésével való szoros szálait, amelyeket egykoron még a bölcsőjénél állott tudós magisterek szőttek. 4. Az í r á s tu d á s 1 ai c i z á 1 ó d á s á n ak és a helyi sajátságok kialakulásának az útja A'XIV. századtól kezdve felíünő kisebb-nagyobb helyi sajátságok a belföldi iskolázás kiszélesedésén kivül, minden bizonnyal nem kis mértékben kapcsolatosak az Írástudó réteg társadalmi összetételének fokozatos módosulásával. E sajátságok alapos kiélemzése a jövő kutatásának egyik 133