Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Vinczi Károlyné: Milyen volt a "levéltári tisztség" 400 évvel ezelőtt Szegeden? / 121–122. o.

LEVÉLTÁRTÖRTÉNET] ADATTÁR V i ne i-i K ár oly né; MILYEN VOLT A *LBVÉLTÁRI TISZTSÉG* 100 ÍVVEL EZELŐTT SZEGEDEN

? Szeged város levéltára történetének egyik igen becses dokumentuma került kezünkbe* A szegedi Községválasztmájiyi iratok 4855. évi csomagjában található az a beadvány, amelyet érdemes elődünk, Abránovich Mihály levéltárnok március 48-án intézett a szegedi polgármesteri hivatalhoz és a községi tanácshoz. Számunkra, akik a szegedi városi levéltárat kezeljük, mindig problematikus volt a városi r*» gisztraturában a levéltár helyzete. Mélyrehatóbb kutatás nélkül is sejtettük, hogy a levéltár nem különálló regisztraiuraként élte életét Nem rendelkezünk a levéltári hivatal által kezelt vagy működésé* ben keletkezett segédletekkel vagy feljegyzésekkel. Gyanítottuk, hogy a kiegyezés utáni időszakban végrehajtott közigazgatási ügyrendi utasítás okban szereplő flevéltári tisztség* nem takar a szegedi központi városi tanácsi intézéstől szervezetileg és irattárilag is különálló hivatalt Szegeden, a min* denkori városi levéltár egyben a tanácsi regisztratura központi szerve, legalább is abban az értelemben, arai á"z iratok kezelését illeti. Találkoztunk azzal a ténnyel, hogy a levéltár iratainak elhelyezéséről, illetve raktározásáról gondoskodik a városi tanács, de amikor a levéltárat jelentő elhe* lyezósről, ill. a raktárról van szó, akkor ez alatt csak a központi regisztratura régibb iratainak raktárát kell érteni. Feltűnő e fogalom jelentése Szegeden, mert itt a «levéltár» egyben a közponü regisztratura kéznél lévő iratait is jelenti. A közigazgatási ügyíratok ügyintézése Szeged városnál 4936~ig a tanácsban íolyik. 1872=ig a városi tanács üléseiről felvett Jegyzőkönyvekben találhatjuk az ügyek elintézését* • * Abránovichnak 1855. évben közel 40 000 újonnan érkezett ügyiratot kellett elintéznie. Beadványa keltének idejében a város már a tőkés fejlődés fellendülő korszakába lépett Fényes Elek szerint 4850 évben Szeged lakossága közel 38 000 fő. A városban jelentékeny ipar van. mint hajó* épitő és minden egyéb fafeldolgozó, mészégető, téglagyárak, ecetgyár, keményítőgyár. Szeged sóelosztó hely, már akkor jelentékeny iskolaváros, vasúti és hajózási átmenőhely. l

> 1872 és 1945 között a város számos szervezett és ügykezelési szabályzatot alkotóit #eek* ben a szabályzatokban a ilevéltári tisztségre* vonatkozó határózmányok az ország többi törvényhatósága levéltáraira vonatkozó határozmányokhoz hasonlóak, ügy tűnik ki. mintha különálló és csupán az iratok őrzésére* áttételére alakított szervvel állanánk szembe. A valóság pedig az, hogy Szeged városban a levéltár sohasem vált el a központi tanácsi regisztraturától. Ez az elválás, csak 1950* ben. a levéltárak államosítása során következett be. A központi regisztraíurával való együttlét háK rányosan befolyásolta az iratok levéltárba történő áramlását. Nem teljesíthette a-levéltár azt a feladatát hogy egy ilyen differenciált működésű városban a központi regisztraturán kívül keletkező iratokat begyüjthessük. Avárosi levéltár anyaga éppen a mindenkori központi regisztraíurával való szoros egybefonódása miatt rendkívül szűk körből gyűjthetett jrátokat Túlnyomórészt a tanács, ill. 4936-tól polgármester, főispán, közgyűlés, közigazgatási bizottság és néhány egyéb, főleg a törvényhatósági bizottság közgyűlésével és közigazgatási bízottsággal kapcsolatos bizottság és albizottság, valamint - 48714g .* a városi törvényszék irataiból áll. ,?'. L.: Szeged sz., kir. város hatóságának szervezete. Szeged, 4873. 53. 1. Szeged sz. kir. város köztörvényhatóságának szerveseti szabályzata. Szeged, 1884 85. old. Szeged szab, kir. város törvény* hatóságának szabályrendeletet l kötet Szeged. 1Ö04. 135. old. stb. Továbbá sz. kir, város szer• vezeti szabálvrendeleíe. Szeged v. It közgyűlési iratok 7. 194-7. kgysz. 84. old. 124