Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése / 107–120. o.
Iratairól van sző, melyek a Jegyzékelés során természetesen külön választandók s a maguk he^ lyén Jegyzékele ndőlu Előfordul, hogy különböző katonai parancsnokságok vagy hivatalok íondjaí van* nak e közös tárgyú cim alatt összefoglalva- 4 Jegyzőkelés során mind külőiHcÜlcn fcndként kell jegyzékbevenni őket) í' A íondjegyzékben minden fondot a fondképző pontos neve alatt kell felvenni. A fondképzőt meg nem Jelölő, csupán az anyag tartalmára utaló elmeket* lehetőségig el kell kerülni, s csak akkor lehet használni, ha a fond gyűjtemény, tehát több íondképző iratait fogja össze uj rendszer* be, vagy ha a íondképző semmiképpen nem állapitható meg* (A helyes és helytelen címadásra általában vonatkozó példákat lásd a 2* d) példái között) b) Egjr személy vagy szerv tevékenysége során általában csak egy fond jön létre, kivéve azt az esetet mikor különlegesen nagymennyiségű iratanyagot, különlegesen,;differenciált szervezetben létrehozó szervekről van szó. Byen esettel azonban az állami levéltárak vonalán csupán a feudális és polgári kori törvényhatóságok és a megyei városok viszonylatában találkozunk* Ezeknél az egyes szervezeti részlegeket kell fondképzöknek tekintenU (E szervek iratanyagának fondokra, majd állagokra való konkrét tagolását a mellékletben csatolt Útmutató szerint kell végrehajtana Minden más esetben az egy jlrátképző szerv működése során létrejött iratanyag összessége csupán egyetlen fondnak tekintendő, (Például á. vármegyénél kűlönskülön fondnak tekintjük' a közgyűlést a főispán, az alispán*, a tissfiügyész, a számvevőség* a közigazgatási bizottság* az egyes íőszolgabirák stb. iratait, <** a thj. város'nát s részben a megyei városnál is* ugyanúgy külön fondnak tekintjük többek között a közgyűlés^ a tanács, a polgármester, a rendőrkapitány, a városi adóhivatal iratait Minden más esetben azonban egy fondképző iratait egyetlen fondnak tekintjük, ugy mint azt az a) példái közt íejsó> rolt fondok mutatják,) ' c) Ha valamely szerv vagy személy működése megszűnik, a megszűnés időpontjával Iezá* rul fondja is* Általában megszűntnek kell tekinteni minden fondképző működését akkor/ha A) törvény vagy a vonatkozó szakterület szempontjából azzal egyenlő értékű törvényes rendelkezés vagy más jogszabály megszűnteit •'"•/' (így szünteti meg például az 1876. évi tc» Zaránd vármegyét vagy az 1889 évi 28. te. a királyi adófelügyelőségeket az 1877 évi 24, te* a megyei mérnöki hivatalokat az 1874 évi tc» a hiteleshelyeket) B) feladatkörének nagyjából érintetlenül hagyása ellenére is jellegében vagy szervezetében olyan döntő változás következik be, melynek alapján további működésében joggal tekinthető uj szervnek, (Példáuli bár a megyei feladatkör, mint általános területi középfokú közigazgatási feladatkör, évszázadok óta napjainkig fennáll* 1848»ban a feudalizmus felszámolása, tehát a nemesi vármegye megszüntetése* az abszolutkorban a vármegye autonómiájának megszüntetése, ISöl^O között ennek az 184#»ban megteremtett formákban önkormányzat' alapon történő helyreállítása. 187(Mben uj végleges polgári alapú szabályozása, és 195(M>en a tanácsrendszer megaílíotása mindannyiszor oly teljesen uj alapokra állította / a megyei szintű közigazgatást és annyira uj szervezeteket hozott létre, hogy az e periódusokban keletkezett iratanyagot joggal tekinthetjük külön-külön íondnak.) C) Több azonos íoku vagy jellegű szerv összeolvadása esetén általában valamennyi szerv megszűntnek, és az összeolvadás következtében keletkező szerv uj szerbnek tekintendő, (Például a trianoni békeszerződés után egyes vármegyék egyesítése, összevonása, «közígazgatá* süag egyelőre egyesitett vármegyék* cime alatt valamennyi érintett vármegye Tondjait lezárja és az uj néven létrejött vármegye neve alatt uj fondokat kezd. így például a b) pont példáinál emiitett fondok Győr vármegye és Mosón vármegye esetében 1923-ban mind lezárulnak, s helyükbe lépnek íGyőr Mosón Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék* fondjat - & Hajdu-kerület megszüntetése és Hajdú vármegye megalakulása (1876) lezárja á Hajdú kerület összes fbndjait s 195$*ben Hajdú-Bihar megye megalakulása a tanácsrendszertől függetlenül is lezárja mind Hajdú* mind Bihar megye összes fondjait ^ Megjegyzendő azonban, hogy a területváltozásnak ez a hatása csakis a vármegyei törvényhatóságok esetében Jelentkezik; csak ott jön létre uj fond* A* vái*110
